Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-08-24 12:00:00
A nyár folyamán mind a magyarországi, mind az erdélyi sajtóban fajsúlyos témaként jelent meg az energiatakarékosság. Ez nem is csoda, hiszen a nagy hőség szó szerint térdre kényszerítette az energiaellátásunkat. A jelenséggel kezdenünk kell valamit, hiszen borítékolható, hogy ez volt hátralévő életünk leghidegebb nyara. Nagy feladat hárul tehát a döntéshozókra: tenniük kell a klímaváltozás ellen, és meg kell erősíteniük az energiahálózatot, hogy ne kerüljünk ismét a krízis szélére.
Azonban az egyszerű földi halandók, azaz mi, állampolgárok is tehetünk azért, hogy jobb legyen a helyzet. Olyan apró dolgok is számítanak, mint hogy vízhiány idején nem töltjük fel a medencénket, nem öntözzük a gyepet, vagy energiakrízisben nem járatjuk a klímát.
Felmerülhet persze, hogy a lakosság nagyobb részének nincs gyepe, klímája, és főleg medencéje sincs. Ilyen téren ők jóval kisebb fogyasztók, vagy durvábban fogalmazva: kisebb terhet jelentenek a hálózat számára. Viszont ők is takarékoskodhatnak, ezt pedig a pénztárcájuk is meg fogja köszönni. Erre az egyik legegyszerűbb megoldás az, ha kihúzzuk a konnektorból a töltőt, amikor éppen nem töltjük a telefonunkat, laptopunkat vagy egyéb elektronikai eszközünket.
A gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen szempontból kétféle ember létezik: az egyik, aki mindig kihúzza a töltőt a konnektorból, amint feltöltődött az eszköze, és a másik, aki egyáltalán nem foglalkozik ezzel. Utóbbiaknak valamivel – ha nem is sokkal – magasabb lesz a villanyszámlájuk. Valószínűleg mindkét tábor tagjait érdekli a kérdés: mennyit fogyaszt egy töltő „üresjáratban”, vagyis akkor, amikor nem kapcsolódik hozzá semmi?
Az egyértelmű, hogy ekkor is van némi áramfelvétel, a kérdés csupán a mértéke. Ez az úgynevezett készenléti fogyasztás: az adapter elektronikus alkatrészei aktívak maradnak, hogy a csatlakoztatott eszközt azonnal tölteni kezdhessék. Lássuk hát, mennyi is az annyi!
Az említett készenléti fogyasztás elenyésző: körülbelül 0,1 és 0,5 watt között alakul. Ha viszont a töltők állandóan, a nap 24 órájában a konnektorban maradnak – márpedig a legtöbb fogyasztónál ez a helyzet –, a hónap végére összeadódó fogyasztás már megmutatkozik a villanyszámlán. Az Engadget cikke megjegyzi, hogy más elektromos eszközöknek is van készenléti fogyasztása. Elég például a tévére gondolni, amely folyamatosan készenlétben áll, hogy a felhasználó bekapcsolja a távirányítóval, de az alvó üzemmódban lévő számítógép is ilyen eszköz.
Természetesen nem várható el, hogy a tévét minden használat után áramtalanítsuk, a telefon- vagy laptoptöltő kihúzása viszont nem megterhelő feladat – ahogyan az sem, hogy a számítógépünket teljesen kikapcsoljuk az alvó üzemmód helyett. Ezzel egyrészt csökkentjük a saját fogyasztásunkat és a hálózatra nehezedő terhet, másrészt a villanyszámlánk is alacsonyabb lesz a hónap végén.
Aki nem akarja folyamatosan kihúzni és bedugni a töltőt, annak kényelmes megoldást jelenthet egy kapcsolós hosszabbító vagy az okoskonnektorok használata. Szem előtt kell tartani azonban, hogy ezek az eszközök is fogyasztanak áramot. A hosszabbítók többségénél világít a kapcsoló, az okosaljzatoknak pedig a Wi-Fi- vagy Bluetooth-kapcsolat fenntartásához van szükségük energiára, miközben a felhasználó utasításaira várnak. Vagyis a legbiztonságosabb és leghatékonyabb megoldás továbbra is az, ha egyszerűen kihúzzuk az adaptert a konnektorból.
Az Apple hamarosan bemutatja az idei Pro iPhone-okat, és velük együtt minden bizonnyal az első hajlítható készülékét is. A Pro modellek esetében azonban nem kell túl nagy változásra számítani: a dizájn nagyrészt változatlan marad, fejlődik a processzor és a kamera, érkezik egy új színváltozat, valamint visszatér a fekete variáns is. Az igazi érdekesség a hajlítható iPhone lesz, amelyről a megjelenése után mi is beszámolunk.
Jövő ősszel, azaz egy év múlva viszont arra lehet számítani, hogy valami sokkal érdekesebbel rukkol elő az almás vállalat. 2027-ben ugyanis 20 éves lesz a világ egyik legnépszerűbb okostelefonja. A tizedik születésnap alkalmából megjelent iPhone X hatalmas változást hozott az akkori piacon, és alighanem valami hasonlót szeretne elérni az Apple jövőre is.
A hírek szerint a jövőben érkező telefonok még nagyobbak lehetnek. Az Apple állítólag azt tervezi, hogy a jubileumi mobil, vagyis az iPhone 20 kijelzője 7 colos lesz. Ez elsőre ugyan nem tűnik nagy változásnak az iPhone 17 Pro Max 6,9 colos méretéhez képest, ám pontosan kétszer akkora lenne, mint a legelső, csupán 3,5 colos kijelzővel felszerelt iPhone.
A kínai Digital Chat Station szivárogtató oldal korábban azt írta, hogy a 7 colos modell az iPhone 20 Pro Max lehet. Most újabb két információval jelentkezett.
Ezek közül az egyik megerősíti a korábbi értesülést, a másik pedig arról szól, hogy az iPhone 20 Pro is nagyobb képernyőt kaphat. Ez utóbbi 6,4 colos képátlót jelentene, ami, ha csak kicsivel is, de meghaladja az iPhone 17 Pro 6,3 colos méretét. Ha igazak az értesülések, az azt jelenti, hogy jövőre a két Pro modell mindössze 0,1 hüvelykkel nő meg – lássuk be, ez azért nem túl forradalmi változtatás.
Persze egyelőre az is kérdéses, hogy igaznak bizonyulnak-e a pletykák, azaz valóban növekedni fog-e az iPhone-ok mérete. Gyaníthatóan nem ez lesz az egyetlen újdonság; az Apple-nek elő kell még állnia valami mással is a kerek jubileumra, mert a méretnövelés önmagában nemhogy kevés, de lényegében a semmivel egyenlő.
Ha azt szeretnék, hogy a közönség tényleg felkapja a fejét a 20. születésnapját ünneplő iPhone-ra, akkor valami sokkal nagyobb dobásra lesz szükség. Az előttünk álló bő egy évben egészen biztosan újabb szivárogtatások
látnak majd napvilágot, a konkrétabb híresztelések pedig – a megszokott menetrend szerint – jövő tavasszal kezdenek majd el szállingózni. Addig viszont marad a találgatás.
Az egyesült államokbeli Új-Mexikó állam azzal vádolta meg a közösségimédia-óriást, hogy közveszélyt okozott, és ártott a gyermekeknek. Az ügy eredményeképpen egy új-mexikói bíró arra kötelezte a Metát, hogy 567 millió dolláros kártérítést fizessen.
Az Euronews cikkében emlékeztetett, hogy Új-Mexikó legfőbb ügyésze még 2023-ban perelte be a céget, arra hivatkozva, hogy a cég nem védte meg a gyerekeket az online térben tapasztalható káros hatásoktól.
A vád szerint a Meta algoritmusai aktívan irányították a felnőtteket a tinédzser felhasználók által közzétett tartalmak felé, miközben a technológiai cég eltitkolta a fiatalokra leselkedő kockázatokat.
Az esküdtszék már márciusban arra a következtetésre jutott, hogy a Meta megsértette az állam tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvényét, mivel félrevezette a fogyasztókat platformjai gyerekekre vonatkozó biztonságáról. Raul Torrez, Új-Mexikó legfőbb ügyésze az ítéletet követően – amellyel szemben a Meta fellebbez – úgy fogalmazott, hogy a döntés győzelem minden olyan szülő számára, ki aggódott amiatt, mit tesz a közösségi média a gyermekeivel, és minden olyan gyermek számára, aki megérdemli, hogy biztonságosabb online környezetben nőjön fel.
Az újonnan létrehozott, 567 millió dolláros alap mintegy háromnegyedét mentális egészséggel kapcsolatos kezelésekre kell fordítani, öt év alatt elosztva, a fennmaradó összeget pedig tájékoztató programoknak osztják szét. A Metának emellett félévente részletes jelentést kell benyújtania a bíróságnak az előrehaladásról és a kötelezettségek teljesítésére tett intézkedésekről. A techóriás közleményében úgy reagált, nem ért egyet a döntéssel, fellebbezni fog ellene, és hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a felhasználók biztonságáért.
Nem mellesleg a Metát már márciusban kötelezték, hogy Új-Mexikónak fizessen 375 millió dollár kártérítést, miután az esküdtszék megállapította, hogy a vállalat felelős a gyerekek veszélyeztetéséért, mert a platformjain kiszolgáltatottá tette őket online zaklatók és ragadozók számára. Mindezek után kérdés, hogy mi lesz a fellebbezés eredménye, illetve, hogy a döntések nyomán bekövetkezik-e majd valamilyen változás a Meta-platformok működésében.