Sérült alkotók kiállítása Marosvásárhelyen

Tizenhetedszerre ragyognak a rejtett gyöngyszemek

Az égi és a földi világ szépségei mutatkoznak meg a HIFA-Románia Egyesület sérült alkotók festményeiből, grafikáiból, fotóiból és egyéb kézműves munkáiból tizenhetedik alkalommal megnyitott Rejtett gyöngyszemek című kiállításán, a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Ház előterében. Az október 5-i, hétfő déli tárlatnyitón a szebbnél szebb kreációk mellett az alkotók egy részével is találkozhattak a sajtó képviselői.

Amint arról korábban már tájékoztattuk olvasóinkat, a HIFA-Románia szeptember 1-jén hirdetett jelentkezési lehetőséget a kiállítást megelőző online alkotói táborba, valamint a tárlaton való részvételre. A program évről évre olyan fogyatékkal élő személyeknek biztosít teret a bemutatkozásra, akik az alkotás szerelmesei, legyen szó festészetről, grafikáról, szobrászatról, fotózásról vagy kézműves tárgyak készítéséről.

A megnyitón Csata Éva, a HIFA-Románia Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén az érdeklődők nyolc kiállító alkotásait tekinthetik meg október 16-áig mindennap reggel 8-tól este 10 óráig, a hétvégét is beleértve. A vizuális élményt kínáló művek Maros és Hargita megyei alkotók tehetségéről mesélnek: a marosszentkirályi Kelemen Attila, a marosvásárhelyi Nagy Krisztina és a székelyudvarhelyi Fehér Árpád festményekkel, Bükkösi Rózsa Marosvásárhelyről grafikákkal, a szintén megyeszékhelyi Győri Levente és a marosszentkirályi Sepsi Erica fotókkal van jelen a tárlaton; a székelyudvarhelyi Balázsi Jolán papírművészettel, quilling technikával készült alkotásokkal, a marosvásárhelyi Sztancs Éva pedig egyedi kézműves tárgyakkal színesítette a felhozatalt.

Súlytalan lebegés és a láncok motívuma

A kiállításon megtekinthető legújabb munkáiról kérésünkre elsőként Kelemen Attila, a Rejtett gyöngyszemek mindenkori résztvevője beszélt. 

– Idén egy bolygósorozattal jelentkeztem, ugyanis az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE) keretén belül amatőr csillagászattal is foglalkozom. Régóta meg szerettem volna örökíteni ezeket a szépséges égitesteket. Az egyik kedvencem a Szaturnusz, aminek gyűrűjét és barna árnyalatait gyerekkori álmom volt megcsodálni. Ezt a témát már abban az időszakban is megjelenítettem, a bolygó gyűrűjére biciklis pajtásaimat rajzolva fel. Egy másik festményem címe: Hold vagy Vénusz? A nézőre bízom, hogy eldöntse, mit lát, egyébként az utóbbi égitestet festettem meg. A következő a Jupiter, a nagy „capuccinobolygó”, amelynek színvilága attól is függ, hogy milyen színszűrőket használ az ember, de ha az interneten rákeresünk, általában ezekkel az itt látható meleg színekkel – narancssárga, kávébarna árnyalatokkal – találkozunk. A Jupiter négy holdacskáját és egy napfogyatkozást is megjelenítettem ezen a festményen. A negyedik festményem az örök téma, a sok filmnek is alapjául szolgáló Mars. Három éve sikerült egy teleszkópon keresztül megfigyelnem éppen Vásárhely fölött. Látszott rajta a jégsapka északon és délen, fantasztikus látvány volt – mesélte Kelemen Attila, majd azt is elárulta, hogy jelenleg kis maketteket készít arról, hogy melyik bolygón melyik űrszonda járt. Ezt a munkát október 10-én, szombaton lehet majd megcsodálni a várban egy nemzetközi rendezvény, a Rocket revolution. World Space Week keretében.

Beszélgetőtársunk Fehér Árpád festményeihez is készségesen vállalta az idegenvezető szerepét. 

– Udvarhelyi barátom alkotásain hangsúlyosan vannak jelen a bibliai történetek, a spiritualitás, a hitből fakadó élmények. Amint itt is látható, műveinek gyakori témája a víz, a hegyek, a fák, a természet, amelybe néha belehelyezi a lánccal megkötött embert, amint szabadulni próbál a világi dolgoktól, a napi mókuskerékből. Ez főként azon a festményén fogalmazódik meg, amelyen az emberi alak testén vastag lánc hatol át, fölötte azonban ott van a megnyugvást és fényt adó kereszt.

A szinte megszólaló ló és a téli világ

Bükkösi Rózsa grafikái kapcsán Kelemen Attila a megjelenített alakok – például madár, lófej – életszerűségére hívta fel a figyelmet. Ezek az alkotások motívumaikban az alkotó hitéről, részletgazdagságukban az alkotó türelméről is mesélnek.

– Tudomásom szerint Rózsa csak néhány éve rajzol, számomra megdöbbentő profizmussal – tette hozzá Kelemen Attila.

Nagy Krisztina festményeihez a természet jelentette az idei ihletforrást. 

– Első alkalommal próbálkoztam a tél, illetve a hó megjelenítésével – árulta el az akrilfestékkel készült tájképek alkotója.

Sztancs Éva megannyi ünnepváró asztali dísszel – egyebek mellett szalvétába „öltöztetett” gyertyával és különlegesen dekorált üvegekkel – gazdagította a kiállítást. 

– Ragasztópisztollyal rögzítem a fonalat az üvegen, a végén pedig egy speciális ragasztóval kenem be, hogy fényesebb legyen. A kompozícióim alkotóelemeit hobbiboltból, illetve virágüzletből szerzem be, aztán próbálgatom a kínálkozó lehetőségeket – mondta a kézműves, aki mintegy hat éve szerez örömet családtagjainak, barátainak ötletes ajándékká váló munkáival. 

A 17. Rejtett gyöngyszemek még sok kincset kínál, köztük Győri Levente és Sepsi Erica művészi fotóit, valamint Balázsi Jolán papírból készült kreációit.. Érdemes hát október 16-áig ellátogatni a Deus Providebit Tanulmányi Házba, ahol az alkotások díjmentesen megtekinthetők.