Sokaknak bizonyára ismerős a fenti fűszerkeverék, és mostanság a hazai közéleti menüt is fűszerezi egy párt, amelynek a vezére, ha elnöki hatalmat kap vasárnap a kezébe, hétfőtől arra maróan csípős idők következnek. Erre a társaságra azért is talál a piros arany kifejezés, mert akármennyire is szuverenistának címkézik önmagukat, a lényük ugyanolyan vörös, mint a néhai aranykorszak állampártjáé, és valójában annak gengszterváltás utáni verziójából gyökereznek.
Nem olyan nagyon rég még a szocik is hasonló hangon daloltak, amikor egy, a Ponta vezérsége alatt megerősödött bajuszos illető vezette a szervezeti munkát a háttérben. Amikor a 2014-es elnökválasztáson megbukott fiatal titán – csak hogy emlékezzünk, mekkora hátrányból lehet megfordítani egy választási versengést, ha elegen akarjuk – kibukott a pártból is, abban tevékenyen segített neki ez a vezéri elhivatottságát időközben felfedező bajszos egyed, azon frissiben át is véve a pártelnöki széket. Akkortól erősödött fel a szoci párt szuverenista hangvétele, olyan mértékig, hogy európai politikai szinten ez már kezdett kényelmetlenné válni, és felmerült még az is, hogy a regáti alakulatnak megmutatják a kijáratot az európai parlamenti szocialista frakcióból. Bajuszbáró aztán bajba került, mert csíkos mezes állami vendéglátásra ítélték, mivel árva gyerekek uzsonnapénzéből fizettetett pártkádereket. Az ő bukása repítette az elnöki székbe a jelenlegi főnököt, akinek az első nagy nyilvános szereplése nem sokkal azelőtt egy sajtófotón történt meg. A képen egy csónak látható egy tavon, benne három emberrel, horgászás közben. A szoci párt akkori bajszos vezére meg a hírhedt 13-as sürgősségi rendelet révén közutálatra szert tett gerendás kartársa volt a két horgász. A harmadik ember, a mostani főnök meg a gályarab, akinek az evezők jutottak, nem a fejeseket megillető horgászbot. Azóta volt már ő is kormányos, nem mintha nagy köszönetünk lenne benne.
Ezután a főnökváltás után kezdett annyira européer mázt kenni a vörösre a szoci párt, hogy még a nemrég feledésbe merült ex-államelnök is megkedvelte őket, akkoriban frissült fel a múlt évtized elején köttetett szoci-liberális házasság, amely egész mostanig kiválóan működött.
A bajszos góré és a szoci pártbeli szuverenista hangok kikopásával nagyjából egy időben indult el a mostani aranycsapat erősödése. A 2020-as választásokig csak diszkréten a háttérben, amiben az is segített nekik, hogy a közvéleménykutatók még mérni is elfelejtették őket, így a semmiből robbantak be közel tízszázalékos részaránnyal az ezelőtti ciklus parlamentjébe, és azóta csak erősödnek. Az européer álarcát időközben a sutba vágó szoci nagytestvér már el is kezdte melegíteni a terepet az esetleges kormányzati együttműködésnek azzal, hogy az első elnökválasztási forduló után kilépett a kormányzásból. Ez nem maradt figyelem nélkül nemzetközi szinten sem, mert az európai parlament balos társaságai épp a minap szólaltak meg a romániai helyzettel kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy szélsőségesekkel nem ildomos együttműködni. Ne legyen kétség afelől, hogy az egykori aranykorszak vörös katonái adott esetben megtalálják az utat a teljes hatalomátvételhez, ha úgy alakulnak a vasárnapi eredmények. De akkor a fekete arany kora következne, mert ha a hazát lekapcsolják az európai pénzek lélegeztetőgépéről, a múlt évtized eleji valutaalapos válságkezelés barátságos simogatás volt ahhoz képest, ami várható. Azt jobb lenne elkerülni.
