Pilinszky János: Hétlakatú titok

Pilinszky János

Hétlakatú titok

Valami titka van a holdnak,

valaki köré bűvös fátylat,

bűnös kezekkel lopva vontak,

valakit oda eltemettek,

valakit ottan rejtegetnek.

Álomkerülő éjszakákon,

kék szeme fénye őrjít, őszít,

meredt kezünkre gyéren ráfoly,

vén poharakban bénán csúszkál,

kúszik utánunk: hívni akar tán?

Szörnyű rést hagy nappalainkon:

nem gyúl a vérünk nappali fényben

látva a kedvest, inkább titkon,

fénytelenebbnek véljük a testét,

– s hull a falakról, porzik a festék.

S várjuk a holdat, lessük az estét!

(1939)

1981. május 27-én, 42 éve hunyt el a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas szerző, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.