Nagy Attila: Kétely és sejtelem

• 2024-07-12 11:55:00

• -

In memoriam KAF

Álomban jelensz már csak meg –

Nyelvben durvulok: baszd meg!,

Tenném most hozzá, mint volt bolyais...

Zeng bennem Szatmárod,

S a Hója is...

Vásárhely nem lett otthonod,

Sérelmeid csak szaporíták

Azok, akik oly konok

Kitartással a középszert tolták

Mindég előbbre, nem ismervén fel,

Hogy ki és kik akarnak itt

Igazodni mindahhoz, ami érték –

Igék helyett, csak egymást tépték,

Úton és útfelen...

Így maradt hosszú távon

Az idegtépő kétely és sejtelem –

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Fájdalmak tévelygő karavánja,

Veszetten és oly elveszetten

Térdepelt az elmúltak vihardúlt porában...

A költők, elbódultan attól,

Hogy nem lelik helyüket sehol –

Talán valaki isten tenyerén,

Amikor ősszel a szemből,

Mosolyok helyett

Zuzmara csorog...

2024. július havában