Írói, költői világok, történetek és történetmesélők izgalmas kaleidoszkópjává váltak múlt csütörtöktől vasárnap délutánig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház terei. A 31. Nemzetközi Könyvvásár programsorozatában – a korábbi évekhez hasonlóan – kiemelt figyelem jutott a gyermekközönségnek, de az olvasás bűvöletéből talán sok esetben „kiserdült” tizenéveseknek is volt miből választani, egyes rendezvények ugyanis kimondottan ezt a korcsoportot célozták meg.
A tinédzserek aktív bevonásáról szólt egyebek mellett a felső tagozatos általános iskolásoknak és a licistáknak szervezett kreatívírásműhely, illetve írásgyakorlat, amelyekre Szabó Róbert Csaba irányításával már a szemle nyitónapján sor került.
– A gyerekkönyveimet illusztráló Orosz Annabellával van egy közös játékunk, a szóvadászat, aminek az a lényege, hogy olyan, eddig nem létezett szavakat találunk ki, mint például a „cipzárkovács”. Ehhez a gyakorlathoz kapcsolódott az V–VIII. osztályosok írásműhelye, amelyben felolvasott versekből kellett kedvenc szavakat kiválasztani és párosítani, új kifejezéseket hozva létre, amelyek elcsomagolhatók szebb időkre. A középiskolásokkal ezzel szemben arról beszélgettünk, hogy milyen fontos lépései vannak a történetírásnak, melyek egy hagyományos szerkezetű cselekmény elemei. Rengeteg kérdést kaptam, nagyon érdeklődők voltak a fiatalok – összegezte tapasztalatait Szabó Róbert Csaba.
Szintén a felnőttkor felé közeledő, a felnőtté válás gondolatától gyakran szorongó publikumnak tartott interaktív előadást péntek délben Boldizsár Ildikó író, mesekutató, meseterapeuta. Bár – amint azt az előadó is megjegyezte – az együttléten részt vevő osztályok „nem voltak beszédes kedvükben”, bizonyára több diáknak sikerült elraktározni értékes útravalót a hallottakból. Ilyen lehetett például a három kismalac történetében szereplő motívumok értelmezése: a szalmából, fából vagy kőből épülő belső ház, valamint az odabent különböző formát öltve garázdálkodó farkas alakja.
Mesekóstoló, varázslósdi
A kisdiákokat péntek délelőtt író-olvasó találkozók egész sorozata várta. A bemutatott gyermekkönyvek között szerepelt az Esztendő kereke. Erdélyi kortárs meseantológia kisiskolásoknak című, Makkai Kinga szerkesztette kötet is, amelyről a kalendáriumszerű gyűjteményt megjelentető Cerkabella Kiadó illetékese, Csörgei Andrea beszélgetett a szerkesztővel. Az év 12 hónapjához kötődő mesék 24 szerzőjéből az együttléten hat alkotó vett részt, és mindenikük egy-egy mesetöredékkel keltette fel a hallgatóság érdeklődését a szebbnél szebb történetek folytatása iránt.
Természetesen a péntek délután sem telt gyermekprogramok nélkül, ekkor diafilmvetítésre is sor került a klubteremben. Az Undergroundban B. Szabó Zsolt a Ki vagy te, Harry Potter? című irodalmi kvízre várta a varázslóvilág ismerőit – a meghirdetett programpont szerint – 12-től 120 éves korig. A játékban főleg általános iskolások vettek részt szüleikkel együtt, egy kislány igazi roxfortos hangulatot teremtő hegyes varázslókalapban igyekezett minden kérdésre jó választ adni.
A felnőtteknek szervezett irodalmi találkák egyik legnépszerűbbike minden bizonnyal a Kemény Istvánnal és Kemény Zsófival zajló teadélután volt, amely alatt kiderült, melyek a közös pontok apa és lánya lírájában, milyen versek szereztek nekik igazi ahaélményt, mi irritálja őket egy versben, mit gondolnak a generációs összetartó erőről, és 18 éves önmaguktól miért kapnának piros, illetve fekete pontot.
Szőcs Margit az év szerzője
A péntek esti színházi előadás – Halász Rita Mély levegő című monodrámája – előtt negyedik alkalommal adták át az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjat. A 2022-ben alapított kitüntetést – Gyarmathy János szobrászművész kisplasztikáját és ötezer lejt – idén Szőcs Margit gyermekkönyvíró, költő vehette át Amikor a sárkány belenyalt Boldizsár fagyijába című, a Koinónia Kiadónál megjelent új könyvéért.
„A mai kor gyermekét egy gyermekkönyvírónak őszintén, kíváncsisággal és a kioktatás szándékától mentesen érdemes/szabad megszólítani, egy közös játékra hívni” – vallotta a díjazott a róla készült kisfilmben, amelyből az is kiderült, hogy Szőcs Margit többéves kínai tartózkodásának kívánt emléket állítani a szóban forgó, mitológiai elemeket tartalmazó meseregénnyel. „A kötetben megjelenő különböző sárkányfigurák a nyugati sárkányoktól eltérően a természeti törvények megtestesítői, segítő, jóságos lények” – hangzott el a pár perces bejátszásban.
A kitüntetett laudációját, a díjazó bizottsághoz tartozó Demeter Zsuzsa irodalomkritikus gondolatait a zsűri másik tagja, Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője olvasta fel, majd Szőcs Margit lépett a színpadra. A 2025-ös év szerzője elmondta: megható számára, hogy a szülővárosában részesül egy ilyen elismerésben, és külön örömként éli meg, hogy az értékelők figyelme ezúttal a gyermekirodalom felé fordult.
A szombat délelőtt újdonságnak számító színfoltja az Underground teremben zajló könyvkötészeti foglalkozás volt. A különleges műhelymunkát Korpos Kamilla vezette, akitől megtudtuk: Krón Ernő, Marosvásárhely legendás könyvkötőmestere a nagymamájának a testvére volt, ő pedig egy családi hagyomány tovább éltetésére vállalkozott, amikor lányával, Ingriddel pár évvel ezelőtt átvette a 150 éves múltú műhelyt és nyomdát. A könyvvásáron a kisebb gyerekek egy harmonikaszerű füzetecskét, úgynevezett leporellót, a nagyobbak félig körbevarrt, különböző anyagú borítóval ellátott naplót készítettek. Kamilla hangsúlyozta: ennél szebb ajándékot nehéz elképzelni, ezt a diákok is érzik, így szeretteik örömére is lelkesen próbálgatják a régi könyveknek új életet adó mesterséget.
A délelőtt egy másik fontos mozzanata az olvasóverseny döntőjébe jutott negyedikes csapatok játékos megmérettetése volt. A könyvünnep napjain négy korcsoportban zajló, hagyományossá vált vetélkedő szervezőjét, Makkai Kinga pedagógust arra kértük, összegezze idei tapasztalatait.
– Örömmel tölt el, hogy idén is 271 csapat jelentkezett. Ez a létszám nagyjából megegyezik a tavalyival, a pár évvel korábbi érdeklődéshez viszonyítva azonban érezhető egyfajta visszaesés, főleg a középiskolásoknál. Mind a négy kategóriánál – a negyedikeseknél, az V–VI., VII–VIII. osztályosoknál és a líceumok diákjainál – rendszerint nyolc-nyolc háromfős csapat kerül a döntőbe, és azt látom, hogy a 24 középiskolás a verseny után már nem marad még egy órát, hogy találkozzon a szerzővel, akinek a könyvét elolvasta. Ez egy kicsit elgondolkodtatott, de továbbra is nagy dolognak tartom, hogy még mindig olvasnak a gyerekek. A negyedikeseknél hatalmas a lelkesedés, ahogy az V–VI. osztályosoknál is. Évek óta ez utóbbi korcsoportból neveznek be a legtöbben a versenybe, idén is 130 csapat vett részt az elődöntőben. Ebben az évben egyébként olyan csapatok is bejutottak a döntőbe – például a panitiak, a csíkszentdomokosiak és a gyergyócsomafalviak –, amelyeknek eddig még nem volt részük ebben az élményben – tudtuk meg Makkai Kingától.
Kiadók szemével a szemle
Könyvünnepi összeállításunkból nem maradhattak ki a szemle kulcsszereplői, a kiadók sem, amelyek képviselőit arról kérdeztük, hogy mennyire elégedettek a kereslettel.
A tudományos könyveket megjelentető budapesti Martin Opritz Kiadó első alkalommal vett részt a könyvvásáron.
– Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk itt, kellemes a hangulat, sok az érdeklődő. Mi rétegkiadó vagyunk, így egy szűkebb célcsoport igényének teszünk eleget, de így sem lehet panaszunk a keresletet illetően. Korábban szakmai rendezvényeken már jártunk Marosvásárhelyen, így az itteni közönség számára nem vagyunk teljesen ismeretlenek. Ezúttal főleg az erdélyi pénzverésről, az aranybányászatról szóló könyveink iránt volt nagyobb az érdeklődés, ugyanakkor a kiadónk portfóliójából kicsit kilógó, vadnövényekkel foglalkozó kötet, a pécsi Janus Pannonius Múzeum kiadványa is felkeltette az érdeklődést – tudtuk meg Bertók Krisztinától, a kiadó illetékesétől.
A kolozsvári Koinónia Kiadó kétszeresen is kivételes helyzetben volt az idei szemlén, hiszen a díszvendég, Markus Majalouma finn gyermekkönyvíró legújabb kötetét, az Apa, még egyszeeer!-t és az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjjal kitüntetett Szőcs Margit sárkányos meseregényét is ennél a standnál lehetett megtalálni.
– Főleg a bemutatók napján fogytak szépen ezek a könyvek. Az iskolai csoportokban érkező gyermekek a szüleikkel is visszatértek, és céltudatosan választottak a kedvencek közül. Elégedettek vagyunk a kereslettel, ez ugyanis nagyjából megegyezik a tavalyival – mondta Péter Abigél, a Koinónia szerkesztője.
Trombitás János, a marosvásárhelyi Bookyard Kiadó és a Kobak könyvesboltlánc tulajdonosa szerint az idei vásáron érzékelhető volt, hogy a megszorító kormányintézkedések miatt az emberek megfontoltabban költenek, a könyvújdonságokra azonban továbbra is nagy az igény, azok az első napokban el is fogytak. Sok szülő, nagyszülő ezúttal is ennél a standnál vásárolta meg a fiatal családtagok karácsonyi ajándékát – klasszikus mesekönyveket és újszerű, interaktív kiadványokat egyaránt –, ugyanakkor a tinédzserek is jócskán válogattak a kiadó színes felhozatalából.
Kapcsolatba kerülni a bűvös térrel
A végszó ki másé lehetne, mint a marosvásárhelyi könyvünnep megálmodójáé és éltetőjéé, Káli Király Istváné.
– Meglátásom szerint idén valamivel kisebb volt a látogatottság, mint az előző években, viszont tudatosabb volt a vásárlókedv. Azt vettem észre, hogy túl azon, hogy szép számban jöttek osztályok pedagógusokkal, oktató nélkül is érkeztek diákcsoportok, ugyanakkor az is örömmel töltött el, hogy a látogatók között sok volt a szülő–gyerek, nagyszülő–gyerek páros. Többször is észrevettem, hogy egy-egy gyerek, aki első alkalommal jár ebben a térben, boldogan csodálkozik rá a könyvek világára.
– Van-e valami, amit a 32. könyvvásáron másként oldanának meg?
– Tanulság számunkra, hogy a társművészeti rendezvényeket úgy kell időzíteni, és olyan helyre kell tervezni, hogy minden néző áthaladjon a vásár terén, mert nem a rendezvényeken van a hangsúly, hanem azon, hogy akik ide eljönnek, kapcsolatba kerüljenek ezzel a bűvös térrel.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
