A hetedik művészet szabadsága járta át az elmúlt öt napban a marosvásárhelyi Kultúrpalota tereit. A Maros megyei MADISZ szervezésében 33. alkalommal zajlott Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál egész estés filmpremiereket – köztük egy Oscar-esélyes játékfilmet –, illetve jó pár egészen különleges moziélményt is kínált, de a versenyprogram áradatában is megérte elmerülni.
Negyvenhét alkotást – a nemzetközi megmérettetésre 13 animációt, 21 kisjátékfilmet, öt dokumentumfilmet, két kísérleti filmet, a hazai filmek versenyére pedig további hat munkát –, a független filmes közeg legizgalmasabb új termését választotta ki a Durst György producer, Hartyándi Jenő független filmes, Radu Vasile Igazság animációs rendező, Németh Előd filmkritikus és Schneider Tibor operatőr-rendező alkotta előzsűri a rangos versenyre beküldött 959 rövidfilmből. A csütörtöktől szombatig vetített alkotásokat Nicoleta Marica színésznő, a Dra.ma – Életre Szóló Színészet Egyesület alapító tagja, Viola Gábor Uniter-díjas színművész, Patrovits Tamás animációs filmrendező, grafikusművész, művésztanár és Toma Waszarow bolgár rendező, producer, forgatókönyvíró, vágó értékelte. A diákzsűrihez Henn Domahidi Ábel és Török Tina, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói, Fechită Tamás és Kátai Zsanett, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai, valamint András Zsolt és Szabó Loránd, a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem hallgatói tartoztak.
Beszélgetés a Bernády Amerikába megy című rövidfilmről (balról jobbra: Orbán János, Újvári Dorottya, Németh Előd, Búzási Gyopár)
Meglepetésvetítés a megnyitón
A zsűrit Ambrus Laura és Palkó Attila műsorvezetők a fesztivál csütörtök esti megnyitóján mutatták be a Kultúrpalota nagytermét lassan megtöltő közönségnek. Ezután Nicoleta Marica meglepetése, az Angyalka című rövidfilm következett. Az alkotás a fiatalok boldogságkeresésének metaforájaként is értelmezhető, hősnője a szülői tiltás ellenére külföldi egyetemre készül, közben kétségbeesetten igyekszik feléleszteni édesanyjával megszakadt kapcsolatát, és kishúgának saját magáról mond esti tündérmesét. Amint az a megnyitón kiderült, a gyermekek és tizenévesek művészi kibontakozását segítő Dra.ma – Életre Szóló Színészet Egyesület idei Történetek a közösségemből című nemzetközi rövidfilm- és forgatókönyvversenyét ezzel a filmmel nyerte meg készítője, egy 18 éves jászvásári lány, aki nulla költségvetésből hívta életre a megható produkciót.
A néhány perces vetítés után Madaras Álmos, a MADISZ elnöke lépett színpadra.
– Nagy öröm ismét ünnepelni ezt a rövidfilmes világot, azt a művészeti ágazatot, amely már 33. éve tölti meg városunkat inspiráló, bátorító és kreatív kis történetekkel – mondta Madaras Álmos, majd hozzátette, hogy számára azért is igazán különleges ez az alkalom, mivel mintegy 12 éve még önkéntesként vett részt a fesztiválon, idén pedig első alkalommal a MADISZ elnökeként lehet jelen. A továbbiakban reményét fejezte ki, hogy sikerül új nézőket is bevonzani az alternatív világába, majd köszönetet mondott a szemle megszületését segítő partnereknek, támogatóknak, a szervezőcsapatnak, valamint a rengeteg önkéntesnek. A megnyitó után Radu Jude Kontinental ʹ25 című – az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Ezüst Medve díjjal jutalmazott – filmét lehetett megnézni. A vetítést közönségtalálkozó követte a film két szereplőjével, Tompa Eszterrel és Biluska Annamáriával, a színésznőkkel Németh Szabolcs Előd, a fesztivál művészeti igazgatója beszélgetett.
Nicoleta Marica a megnyitón
A Bernády Amerikába megy kulisszatitkai
Egy másik, hasonlóan izgalmas eszmecserére péntek délután a Kultúrpalota Tükörtermében került sor a szemle programját színesítő múzeumi nap részeként. A jelenlevők a Maros Megyei Múzeum megrendelésére készült, többszörösen díjazott – és a marosvásárhelyi rövidfilmes verseny mezőnyét is gazdagító – Bernády Amerikába megy című alkotás műhelytitkaiból kaphattak ízelítőt. Németh Előd a filmet rendező és a forgatókönyvet író Búzási Gyopárral, Orbán János művészettörténésszel, a Kultúrpalota felújított Bernády-kiállításának kurátorával és a kiállítás részét képező animációs film vizuális anyagának előteremtésében jelentős segítséget nyújtó, a Bernády-hagyatékhoz tartozó múzeumi anyagot, fotókat, tárgyakat az alkotó rendelkezésére bocsátó Újvári Dorottya művészettörténésszel beszélgetett történelem és fikció hiteles találkozásáról, mítoszleépítésről, valamint az animációban alkalmazott kollázstechnika alkotóerejéről. Helyszűkében mindössze egy gondolatot ragadunk ki a rendezőtől:
– Ez a mítoszleépítés nekem eléggé tetszett. A filmben van erre egy speckó megoldás: a fiktív karakterek a (valójában történelmileg dokumentált) pletykákat mondják el Bernádyról. Az ő szájukkal elmondhatjuk a visszásságot, megmutathatjuk a polgármester két szélsőséges megítélését: egyrészt az eltúlzott rajongást, másrészt a szkeptikus, kicsit sajnálkozó, kritikus hangnemet.
A beszélgetés hallgatósága egyebek mellett azt is megtudhatta, hogy a Bernády Amerikába megy alapstábja mindössze ötfős volt, és a közös alkotómunka a virtuális térben zajlott. A városépítő polgármester hagyatékában fennmaradt fotók a mozgókép részévé válva jelentős manipulációkon estek át, de nem a nézőt megtévesztő módon, hanem úgy, hogy a beavatkozás leleplezze önmagát. Az eszmecsere után Orbán János tárlatvezetést tartott a Bernády-kiállításon, ahol a szóban forgó animációs filmet is megnézhették az érdeklődők.
A péntek este egyik figyelemre méltó programpontja Tudor Giurgiunak az 1941-es Fântâna Albă-i tragédiát felidéző művészfilmje, A fenyőerdő vetítése volt. Ezt követően pár perces szünet után el is kezdődött az újdonságnak számító Réméjszaka a palotában, amelynek résztvevői egy amerikai és egy francia horrorfilmet, Ben Leonberg Jó kutyus: Hűség a végsőkig, majd David Moreau Veszettek című alkotását láthatták. A késői vetítéseken a legkitartóbb fesztiválozók, tíz-tizenöt néző vett részt.
Közönségtalálkozó Biluska Annamáriával és Tompa Eszterrel
A legjobbak jutalmazása
A szombati nap egyik különlegessége az 1921-es Drakula halála című magyar némafilm remake-je, a Sapientia egyetem filmtudomány mesterképzős diákjainak alkotása volt. Az első, erdélyiek által rendezett és gyártott Drakula-történet Cári Tibor zenéjére kelt életre. A premierszámba menő, zenekari kísérettel felturbózott moziélményt a legjobbnak ítélt rövidfilmek díjazása követte.
A hazai filmek versenyében a zsűri dicséretét Ada Dumitru és Ana Ineni Brândușa Mama című filmje érdemelte ki.
A Luno Color Grade Studio díjával (ami színkorrekciós utómunkálatokat jelent ezer euró értékben) Dan Panaet Vármegyei kapitány című alkotását értékelte a zsűri.
A Schnedarek Ervin-díjat (ötezer lej értékben a Bioeel felajánlásával), valamint a legjobb regionális filmnek Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtollat Búzási Gyopár-Orsolya kapta a Bernády Amerikába megy című kisfilmért.
A nemzetközi megmérettetésen részt vevő 41 alkotásból a diákzsűri díját (2500 lej értékben, Marosvásárhely támogatásával) Karim Huu Do Ne hagyj itt című spanyol–svájci koprodukciója érdemelte ki.
A Luno Color Grade Studio díját (színkorrekciós utómunkálatok ezer euró értékben) egy magyarországi rövidfilm, Nagy Dániel Budapest, 10 óra 25 perc című alkotása kapta.
A zsűri különdíját (ötezer lej értékben, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával) Javier Fesser vehette át a Ragadozó című spanyol alkotásért.
A legjobb diák- és elsőfilmnek járó Simó Sándor-emlékdíjat (tízezer lej értékben, a Maros megyei MADISZ felajánlásával, Marosvásárhely támogatásával) egy német rövidfilm, Joshua Neubert és Victor Muhagachi Majini című alkotása érdemelte ki.
A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának díját (tízezer lej értékben) egy francia–ukrán koprodukció, Masha Kondakova Áfonyák nyara című filmje kapta.
Marosvásárhely város díja (12.500 lej értékben) Rúnar Rúnarssot illette meg az O (Kör) című izlandi–svéd alkotásért.
A 33. Alter-Native nemzetközi rövidfilmfesztivál fődíját (15.000 lej értékben, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának támogatásával) Vácz Péter magyarországi rendező vehette át Kutyafül című animációjáért.
A díjazás után Sipos Levente fesztiváligazgató osztotta meg gondolatait a jelenlevőkkel.
– Úgy nézett ki, hogy szervezési szempontból az utóbbi évek egyik legsikeresebbike lesz az idei fesztivál, de aztán jöttek a meglepetések. Tisztelt kormányunk idén is úgy gondolta, hogy a nemzetgazdaságot azzal lehet megmenteni, ha a kulturális eseményeknek levágják a támogatását. Nagyon rosszul érintett ez minket, de túléltük – mondta Sipos Levente, majd azt is hozzátette, hogy a 33. alkalommal megszervezett szemle egy krisztusi korba ért, és remélhetőleg a kormány intézkedései nem jelentik a közeljövőben a megfeszítését.
A győztes alkotásokat vasárnap újra meg lehetett nézni, és ekkor vetítették Teodora Ana Mihai Az évszázad rablása című játékfilmjét is, amely Románia 2026-os Oscar-jelölése. A szemle Deák Kristóf alkotásával, az Egykutya előpremierjével zárult, a filmet november 14-étől vetítik a hazai mozikban.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
