Országos botrányra volt szükség ahhoz, hogy a törvényhozás elé kerüljön egy olyan törvénykezdeményezés, amely várhatóan elejét veszi annak, hogy az ingatlanfejlesztők visszaéléseket kövessenek el a jóhiszemű vásárlókkal szemben. Az építőipar minőségi követelményeiről szóló 1995/10-es jogszabályt módosítaná a PSD-s honatyák által szerdán benyújtott tervezet, aminek lényege, hogy az adásvételi előszerződés megkötésekor az ingatlan teljes árának legfeljebb 10 százalékát kitevő előleget kérhessen az ingatlanfejlesztő a vásárlótól. Nagyobb összeg előlegként való befizetése csak akkor lenne lehetséges, ha az építő biztosítást köt a beruházásra, ami szerződésszegés esetén biztosítékot nyújt a vásárlónak.
A Nordis-botrányként elhíresült fejlesztés során több üzletember vásárolt 181 lakrészt egy mamaiai luxusingatlanban, 6 millió eurós hitelből. Az ügylet perekkel végződött, a sajtó pedig kinyomozta, hogy egyes luxuslakrészeket többször eladtak, különböző vásárlóknak, ugyanakkor hatáskeltő, érzelmi töltetű reklámokkal célozták meg a vevőket. Természetesen az ingatlanfejlesztő cáfol és magyarázkodik, hangsúlyozva, hogy eddig 115 millió lejt fizetett vissza a szerződést felbontó ügyfeleinek, akik megpróbálták a céget zsarolni, hogy több kedvezményt csikarjanak ki.
Hogy mi az igazság, majd a törvényszéken eldől, valamikor, évek múlva. Tény, hogy a fenti helyzet oda vezetett, hogy Laura Vicol szociáldemokrata képviselő lemondott a képviselőház jogi bizottságának éléről. A PSD elnöke, Marcel Ciolacu szerdán azzal magyarázta az ingatlanfejlesztőkre vonatkozó törvény módosításának szükségességét, hogy „többé ne fordulhasson elő olyan helyzet, mint amely miatt a szociáldemokrata képviselő lemondott”. Valószínűleg ez volt a „kritikus tömeg”, ami kormányszintű reakciót váltott ki. Pedig ingatlancsalások évek óta történnek, épülettel, területtel, de ekkora mértékű már kiverte a biztosítékot.
Ha már az ingatlanfejlesztőknél tartanak, nemcsak beszélni és tényként kellene elkönyvelni az építőipari vállalkozások fizetésképtelenségét, hanem érdemes lenne jobban megvizsgálni ennek okait, illetve azt, hogy egyesek hogyan, milyen fedezettel tudnak eurómilliós hitelekhez jutni, illetve rendelkeznek olyan vagyonokkal, hogy zsebből fizetik ki luxuslakások milliós árát.
