A hollandok igaza
2012-03-07 16:51:31
- Sebestyén Mihály
Sok mindenért csodálhatók a hollandusok. Századokon keresztül képezték egyetemi szinten azt az erdélyi magyar értelmiségi réteget.
Sok mindenért csodálhatók a hollandusok. Századokon keresztül képezték egyetemi szinten azt az erdélyi magyar értelmiségi réteget, amely peregrinusként kívánt tudást szerezni. Azokat, akik értelmiségiként kívántak (pap, tanár, orvos) valamit tenni a kis országért egy tulajdonképpen az értelmiségit lenéző (olykor kifejezetten taszító) kora újkori társadalomban. Aztán megcsodálhatjuk a hollandok szorgalmát, találékonyságát, amivel és ahogyan tengermelléki országukból gazdasági nagyhatalmat, tengeri hatalmat teremtettek, ahogy földet nyertek a tengerrel és függetlenséget a spanyolokkal szemben. Ja és focimérkőzéseket az örök riválissal, a német válogatottal cselezve egy-egy világbajnokságon.
Jó, gyarmatszerzők voltak, de az vesse rájuk az első (drága)követ, aki nem szeretne gyarmatokat szerezni. Hiszen más egyéb jelentéktelen királyságok, mint a brit, a francia, a spanyol és portugál, orosz, sőt a lassúdad dánok is szereztek maguknak a középkor végétől új földeket. A hollandokat joggal a demokrácia bajnokainak is tartják. Az ország a polgárosodásban elöl járó Hugo Grotius jogfilozófus hazája, befogadta pl. az üldözött zsidókat Európa minden sarkából a középkortól kezdve, és más menekülteket is védett, várost alapított Amerikában, amit most New Yorknak hívnak, de hívták Nieuw Amsterdamnak is...
Nos, nemcsak a holland múlt, hanem a holland jelen sem teljesen érdektelen. Hiszen éppen Hága az, amely a legmakacsabbul ellentmond annak, hogy Románia a schengeni övezet teljes jogú tagja legyen. Ugyanis a román korrupciót és az igazságszolgáltatást tartja aggályosnak a hágai kormányzat és parlament.
Ha az ember az újságot olvassa például, maga is aggályosnak tartja azt, amiről a hasábokon szerez tudomást. Arról a perről szólok, amelyet dr. Ajtay Mária egyetemi tanár veszített el Dorin Florea polgár-mesterrel szemben. Ezen keresztül azonnal megérti a honi, mire gondol a hollandus a távolból. Hiszen elég elolvasni a perben szereplők nevét és funkcióit, a nácionáléjukat, hogy rájöjjünk, ilyen pert aligha nyerhet kisebbségi fél honi pályán, akarjuk mondani honi igazságtevő fórumon többségivel szemben. Mert a bíró is nemzetiségből, nemzeti érzelmekből van összegyúrva, nem maradhat független attól a miliőtől, melyben felserkent, az iskolától, amely ilyenné nevelte.
Ha benne lennénk a schengeni spácban, bizonyára indulna az unió közepén egy bíróképző intézet, ahol szenegáli és hondurasi, haiti vagy elefántcsontparti állampolgárságú bírókat képeznének, akik mindkét peres fél anyanyelvét értik, otthon vannak a két kultúrában. Azok valószínűleg elfogulatlanul ítélnének. És valószínűleg tekintettel lennének arra a körülményre, hogy egy gyümölcsöző tudományos pályával rendelkező, hitelt érdemlő, közjóért síkra szálló professzor asszonyt nem sértegethet büntetlenül egy pályaelhagyó kalandor, bármely politikai hatalom birtokosa legyen. Ám a talár meghajolt a politikum előtt, a tudomány mit sem számít. Pláne, ha magyar.
