Hogyan alakul a vállalatok jövője?

• 2024-10-01 15:00:00

• Nagy-Bodó Szilárd

Konferencia a mesterséges intelligenciáról és az energiahatékonyságról

Szeptember 26-án Marosvásárhelyen, a Studium Hubban szervezte meg Mesterséges intelligencia és energiahatékonyság: együtt a fenntartható jövőért címmel konferenciáját a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesülete. 

– A konferenciák témáinak kiválasztása mindig hosszú időt igényel, ezen is már fél éve elkezdtünk dolgozni, a fenntartható energia használatáról két éve tartottunk egy kerekasztal-beszélgetést, ami azóta nagyon sok ponton felülíródott, így arra gondoltunk, hogy egyrészt bemutatjuk a résztvevőknek, hogy mi várható az energiaárak területén, mert ez a költségeik egy jelentős részét teszi ki, másrészt, ami a mesterséges intelligenciát illeti, rég terveztük, hogy egy ilyen témát is beépítünk a konferenciába – mondta Diósi László, a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesületének elnöke. A közel telt házas előadások hasznos tudást adtak át a résztvevőknek, gyakorlati példák hangzottak el, például a mesterséges intelligencia kapcsán a szakemberek ismertették, hogy hogyan fognak a vállalatok a saját embereikkel, erőforrásaikkal sokkal hatékonyabban és gyorsabban dolgozni, illetve, hogy nem kell félni a technológiától, hiszen ez nem a cégvezetés cseréjét jelenti. Az előadások után több pozitív visszajelzés is érkezett, ami azt jelenti, hogy a résztvevők megértették, hogy miért jó használni a mesterséges intelligenciát – mondta Diósi László.

Fotó: RMÜE/Facebook

A mesterséges intelligencia vállalkozáson belüli használata kapcsán Reményi Zsuzsanna, a Prohuman nemzetközi ügyfélkapcsolati igazgatója mondta el lapunknak, hogy sok helyen már használják a technológiát, például a beérkezett önéletrajzok szűrésére. Azonban Romániában ez még nem egy elterjedt megoldás, ugyanis sokan túl konzervatívan állnak az újításokhoz, pedig az MI képes lenne átvenni a repetitív feladatköröket, ami azt is jelenti, hogy a (közel)jövőben bizonyos munkakörök meg fognak szűnni. Ennek kapcsán merül fel az a kérdés, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akik jelenleg a veszélyeztetett területeken dolgoznak. Lehetőség van az átképzésre kompetenciaalapon, ezáltal új pozíciókat lesznek képesek ellátni az emberek, emelte ki Reményi Zsuzsanna, aki arra is rávilágított, hogy nem az lesz a fontos a jövőben, hogy hány diplomája vagy milyen végzettsége van az embereknek, hanem az, hogy milyen kompetenciával rendelkeznek. Jelenleg a szakemberek még azt tapasztalják, hogy a társadalomban nincs elég nyitottság a változásra, a váltásra, éppen ezért a vállalatok és a társadalom felelőssége is, hogy szép lassan kezdje el csepegtetni az információt annak érdekében, hogy az emberek ne ijedjenek meg, legyenek tisztában azzal, hogy át fogják képezni őket, és azt követően egy magasabb feladatkört fognak ellátni, akár ők fogják kezelni az MI-robotot, fogalmazott a Prohuman nemzetközi ügyfélkapcsolati igazgatója.

Azzal is tisztában kell lenni, hogy a mesterséges intelligencia már most sem úri mulatság, egyre inkább megjelenik a kisebb vállalatok szintjén is. Aki nem kezdi el használni, az versenyhátrányba kerül, húzta alá Nagy-Imecs Péter, a Goodroid vezetője, hozzátéve, hogy volt, amikor luxusnak számított a mesterséges intelligencia, de mára már szükségletté vált. A mesterséges intelligencia jelen állás szerint leginkább az irodai feladatokat tudja felgyorsítani, ami egy gyártócég esetében nem közvetlenül termelő kapacitás, tehát abban segíti a vállalkozást, hogy ugyanannyi alkalmazottal több feladatot tudjanak lefedni. Nagy-Imecs Péter arról is beszélt a Népújságnak, hogy például az informatika területén mekkora hatékonyságot jelent a mesterséges intelligencia, hiszen amit két évvel ezelőtt 90 informatikus végzett el, arra ma csak 20 kell, a többiek pedig más projekteken tudnak dolgozni.

Jó dolog a mesterséges intelligencia, viszont fontos, hogy a folyamatok végén ott legyen egy ember, aki jóváhagyja az eredményt vagy a következő lépést, mondta Szabó L. Nándor, a Grepton vezető fejlesztője, aki külön kiemelte, hogy az emberek és a mesterséges intelligencia közös munkájában sokkal kisebb a hibák előfordulásának a valószínűsége, mintha csak emberek dolgoznának, tehát nemcsak a sebességet, hanem a minőséget is javítja a technológia. Ugyanakkor az MI-nek az egészségügyi szolgáltatások terén is nagy szerepe lehet a jövőben. A Michigani Egyetemen egy olyan technológiát alakítottak ki, ami hat évre képes előre jelezni a tüdőrák kialakulását, mondta Szabó L. Nándor.

A vállalkozások terén a mesterséges intelligencia nagy segítséget jelent például a logisztikában, hiszen előre lehet jelezni a segítségével, hogy mikor fognak egyes készletek kimerülni, mikor, mennyit és mit kell rendelni, magyarázta Czere Márk, a Grepton építkezési és marketingigazgatója. De az MI használata mellett is oda kell arra figyelni, hogy a vállalkozásnak legyen valamennyi tartaléka is, hiszen, ha az ellátási láncban bármilyen probléma adódik, és nem áll rendelkezésre valamennyi felhalmozott készlet, akkor a cég hosszabb-rövidebb ideig működésképtelenné válik.

A Romániai Magyar Üzletemberek Egyesületének konferenciáján a mesterséges intelligencia mellett a másik fő téma az energiahatékonyság volt, hiszen a vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, különösen egy potenciálisan változó adókörnyezetben, hogy hogyan tudnak akár spórolni az energiaszámlákon. Demeter Attila, az MVM Románia igazgatója a Népújságnak elmondta, hogy az ország kevesebb energiát használ, mint a rendszerváltást követő időszakban. Ennek oka, hogy számos ipari létesítményt bezártak. Ezzel szemben a lakossági fogyasztók több áramot használnak, ami nem is meglepő, hiszen a háztartásokban folyamatosan emelkedik az elektronikai eszközök száma. Az energiaszektor kapcsán a szakember arról is beszélt, hogy Európa-szerte a hálózatok nagyon nagy arányban össze vannak kapcsolva, tehát egy szoros összefonódás van az országok között. Ezzel együtt azt is látni kell, hogy Románia abszolút mennyiségben meg tudja termelni azt, amennyit elfogyaszt, csak nem akkor, amikor a fogyasztás történik, ugyanazon hónapban importál és exportál is jelentős mennyiségű elektromos áramot, magyarázta Demeter Attila. Kérdésünkre a szakember a megújuló energiaforrások kapcsán elmondta, hogy Romániára EU-s irányzatok vonatkoznak, a zöldenergia pedig önmagában egy nagyon jó dolog, ami magas fokon kíméli a környezetet, viszont a rendszerben tetten érhető egyensúlytalanságokat nem képes kezelni, sőt nagymértékben hozzájárul ezek eszkalálásához. Ezzel együtt is a zöldenergiában van a jövő, a feladat pedig az, hogy megtaláljuk a zöldenergiát előállító megoldásokat és a gazdaságos, kiszámítható tárolási módszereket, amelyekkel fenn lehet majd tartani az energiarendszereket, mondta az MVM Románia igazgatója, aki azt sem rejtette véka alá, hogy jelenleg a rendszerek nagyon kockázatosan működnek, tele vannak egyensúlytalanságokkal, ha pedig kialakulnak elektromos balesetek, akkor az több országot is érinthet a mai Európában.

Románia tekintetében meg kell említeni a vízi erőműveket, amelyek az ország energiafogyasztásának a 30%-át fedik le, ennek 40-45%-a a Dunán valósul meg, 30% a belső folyókon, a többi pedig a tároló tavaknál. Utóbbiakat akkor sem szabad teljesen kiüríteni, ha nincs elég termelés a folyókon, mivel a télre készülve legalább két TW-nyi elektromos áramot kell tárolni a tavakban azért, hogy a romániai energetikai rendszer a szárazság és egy hideg tél esetén is tudjon működni. A tavalyi rekord magasnak számító termelés, 18 terrawattóra (TWh) volt, míg idén a tíz éve nem látott szárazság következtében a vízi erőművek termelése lecsökkent 14 TWh-ra. Borbély Károly, a Hidroelectrica vezetője azt is elmondta, hogy a teljes Európát érintő árhullámra is felkészültek, valamint arról is beszámolt, hogy 9.000 köbméter/másodperces hozamot még gond nélkül tudnak kezelni, a problémák akkor jelentkezhetnek, ha a hozam másodpercenként 10.000 köbméter fölé emelkedik.

Borbély Károly arról is beszámolt, hogy a jövőben több vízi erőmű munkálatai is befejeződhetnek, ezek sorában első lesz a ratosnyai. Azt követően a környezetvédelmi előírások miatt szinte lehetetlen lesz újabb erőműveket építeni, éppen ezért a jelenlegieket fogják korszerűsíteni, hogy megnöveljék ezek életciklusát annak érdekében, hogy még hosszú ideig az energetikai termelési szektor oszlopos tagjai lehessenek.

– A konferencia lejártával a Romániai Magyar Üzletemberek Egyesületének munkája nem áll meg, a jövőben olyan makrogazdasági műhelymunkát szeretne végezni, amely a romániai gazdaság rövid és középtávú jövőjét fogja előrevetíteni. Abban bízunk, hogy egy ilyen műhelymunka alatt nagyon pontos képet kapnak a résztvevők, illetve az ott feltett kérdésekre helyben is fognak tudni válaszolni a meghívott elemzők, akiktől azt várjuk, hogy megjövendöljék, hogy mire lehet számítani a pénzügyi stabilitás, az adórendszer és a vállalkozási körülmények – vevők vásárlási ereje, vevőknél levő kintlévőségek – tekintetében – fogalmazott Diósi László, kiemelve továbbá, hogy még számos más tervük is van a jövőre nézve.