*Illusztráció – Fotó: Nagy Tibor (archív)
A munkaerő-kizsákmányolás megelőzése
Az állampolgárok munkaerő-kizsákmányolásának kivédése érdekében kezdeményezett tájékoztató akciókhoz idén is csatlakozott a Maros megyei rendőrség, aminek keretében a diákok, fiatalok, valamint családjaik számára továbbítottak hasznos tanácsokat.
Az emberkereskedelem napjaink egyik legégetőbb problémája. Az emberkereskedők hálójába került emberek a szabadságuk elvesztését kockáztatják, erőszak és akár gyilkosság áldozataivá válhatnak. Az emberkereskedelem egy vagy több személy toborzása, szállítása, rejtegetése és eladása fizikai kizsákmányolás céljából. Ugyanazt az áldozatot többször is eladhatják a beleegyezése és gyakran a tudta nélkül (többnyire az útvonal kezdeti szakaszában). A toborzási technikák és azok a módok, amelyekkel az emberek az emberkereskedő hálózat áldozatává válnak, az egyszerű megtévesztéstől az emberrabláson át egészen a szélsőséges erőszak alkalmazásáig terjednek. Az áldozatok pedig semmilyen hasznot nem látnak a rájuk kényszerített szolgáltatásokból.
A felvilágosító akciókkal meg szeretnék előzni a román állampolgárok munkaügyi kizsákmányolása céljából történő emberkereskedelmet az országban és külföldön azáltal, hogy felhívják a figyelmet az emberkereskedelem kockázataira és következményeire. Mivel az emberkereskedelem az emberi jogok és szabadságjogok súlyos megsértése, és a legsúlyosabb emberi jogi következményekkel járó bűncselekmények egyike, a megelőzésről, a védelmi intézkedésekről, az áldozatok számára igénybe vehető szolgáltatásokról és azokról az intézményekről tájékoztattak, amelyekhez segítségért lehet fordulni.
Az emberkereskedelem elleni országos ügynökség marosvásárhelyi regionális központjának szakembereivel tartott találkozókon a fiataloknak szórólapokat osztottak, amelyek hasznos ajánlásokat tartalmaztak számukra és szüleik vagy hozzátartozóik számára.
A munkaerő-kizsákmányolás jellemzői
Ha valaki a hét minden napján dolgozik, de bérét csak időközönként vagy egyáltalán nem fizetik ki, ha a közösség többi részétől elszigetelve, zsúfoltságban, rossz körülmények között lakik, ha munkaszerződés nélkül dolgozik, és külföldön folyamatosan retteg a kitoloncolástól – mindezek a munkaerő-kizsákmányolás példái. A súlyos munkaerő-kizsákmányolás hivatalosan a munkaerő kizsákmányolásának minden olyan formáját jelenti, amely büntethető annak a tagállamnak a jogszabályai szerint, ahol erre sor kerül. A munkaerő-kizsákmányolás áldozatai gyakran elszigetelten dolgoznak a földeken, háztartásokban vagy építkezéseken. A munkavállalók személyes helyzetével összefüggő kockázati tényezők közé tartozik például, ha nem beszélik annak az országnak a nyelvét, ahol dolgoznak, alacsony az iskolai végzettségük, vagy a származási országukban mélyszegénységben éltek. A munkáltatók által előidézett kockázati tényezők: például ha a munkaszerződést nem olyan nyelven írják, amelyet a munkavállaló is ért, nem tájékoztatják a munkavállalót a jogosultságairól, vagy növelik a munkavállaló függőségét (biztosítják a szállást és a közlekedést stb.).
Külföldi munkavállalás előtti tanácsok
Ha valaki külföldön szeretne dolgozni, és már van ajánlata, érdemes figyelembe venni az alábbiakat:
– Jegyezze fel Románia diplomáciai vagy konzuli képviseletének elérhetőségét a célországban.
– Előzetesen tájékozódjon a célország Romániában akkreditált diplomáciai képviseleténél arról, hogy milyen feltételek mellett léphet be az adott ország területére munkavállalás céljából.
– Ne vállaljon külföldön munkát, amíg nem rendelkezik érvényes munkaszerződéssel, amelyet legalább két példányban, a munkavállaló által jól ismert nyelven kell elkészíteni.
– Mielőtt külföldre utazna, mondja el valakinek, akiben megbízik, hogy kivel, hová megy, és hogyan hagyja el az országot.
– Beszéljen meg egy jelszót/felismerő kódot, amit az országban tartózkodó emberekkel való kommunikáció során használhat, arra az esetre, ha problémái adódnának, és ezt nem tudja közvetlenül közölni.
– Ne adja át személyazonosító okmányait senkinek.
– Készítsen több másolatot az összes szükséges úti okmányról, és tartsa azokat különböző helyeken.
Figyelmeztető jelek
Veszélyt jelenthet, ha:
– Felajánlják, hogy pénzt kölcsönöznek az utazás vagy a szállás kifizetéséhez.
– Azt javasolják, hogy hamis dokumentumokkal utazzon.
– A munkát felajánló azt tanácsolja, hogy ne nyilatkozzon az utazása valódi okáról, felajánlja, hogy megőrzi a személyi igazolványát vagy útlevelét, mert így úgymond „biztonságosabb”.
– Elveszi a mobiltelefonját.
– Figyelmeztetik, hogy csomag nélkül utazzon.
– Írásos szerződés nélkül, csak szóban tesz olyan ígéreteket, amelyeket nem lehet ellenőrizni.
Ha valaki csapdába került
– Próbálja meg elhagyni a helyet, ahol akarata ellenére fogva tartják.
– Vegye fel a kapcsolatot a rendőrséggel vagy az illető országban működő román nagykövetséggel/konzulátussal.
– Tájékoztasson mindenkit, akivel kapcsolatba kerül, hogy emberkereskedelem áldozatává vált.
– Küldjön segélykérő üzenetet egy Romániában élő rokonának vagy közeli barátjának (telefonon, sms-ben).
Az Országos Női és Férfi Esélyegyenlőségi Ügynökség által a családon belüli erőszak áldozatai számára létesített ingyenes, 0800.500.333-as forródróton az emberkereskedelem áldozatai is bejelentést tehetnek. Ez a szolgáltatás a hét minden napján 24 órában áll rendelkezésre.
A szám ingyenesen hívható bármely országos lefedettségű hálózatból.
