Egyházak és települések címerei

Címerkiállításnak és könyvbemutatónak adott otthont szombat délután a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének marosvásárhelyi székháza. Pécsi L. Dániel jelképművész életművét mutatja be egy vándorkiállítás keretében, amelynek egyik állomása Marosvásárhely. A tárlat decemberben is látogatható lesz, ám a megnyitóból közönség hiányában inkább baráti beszélgetés lett.

Címerkiállításnak és könyvbemutatónak adott otthont szombat délután a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének marosvásárhelyi székháza. Pécsi L. Dániel jelképművész életművét mutatja be egy vándorkiállítás keretében, amelynek egyik állomása Marosvásárhely. A tárlat decemberben is látogatható lesz, ám a megnyitóból közönség hiányában inkább baráti beszélgetés lett.

Az Óbudán élő Pécsi L. Dániel a kilencvenes évek óta címereket készít magyarországi és erdélyi települések, egyházak számára, az ő nevéhez kötődik a Temesváron kirobbant forradalom jelképműve, ő készítette a Magyar Református Egyház címerét és mint megtudtuk, legújabb felkérése, hogy megtervezze a csíksomlyói zarándokhely címerét, amely a tervek szerint a következő búcsúra el is készülne.

– Idén lettem hatvanéves és egy sikeres pályázatnak köszönhetően harminc helyszínre vihetem el bemutatni az életművemet. Vásárhely közel áll a szívemhez, mert amikor visszakerült Észak-Erdély Magyarországhoz, akkor a nagybátyám volt Vásárhelynek az egyik katonai vezetője és édesapámék, nagyszüleim sokat tartózkodtak itt, itt született az egyik unokatestvérem is – indokolta marosvásárhelyi kötődését a művész.

Kiállított művei kapcsán elmondta, majdnem a teljes munkásságát hozta el ide. – Az egyik címertábla azokat a református címereket mutatja be, amelyek a Kárpát-medencei szétszakított egyháztesteknek a címerei. De van köztük amerikai, nyugat-európai és egy ausztrál címer is, gyülekezeti címerek. Szerepelnek katolikus, evangélikus, unitárius címerek, és magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai települések címerei is.

Hozzátenném, hogy itt egy kis ökumenizmust akartunk felvonultatni, ugyanis Nyikómalomfalva egy színkatolikus település, a Bocskai Iskola egy református tanintézet, Firtosváralja pedig unitárius. Ezzel azt szerettem volna kifejezni, hogy én magam is furcsa szerzet vagyok, az édesanyám sváb-bajor katolikus családból származik, az édesapám székely-magyar református családból. Én meg tarka magyar ökumenikusnak tartom magam – jegyezte meg poénkodva a művész.

Egy kopjafa megmentésének a története

A címerkiállítás mellett szombaton ismertették Okos Márton újságíró Vasvári Pál emléke Kalotaszegen című könyvét. – Vasvári lelkes forradalmár volt, Petőfi kortársa, harcostársa, és itt, Erdélyben érte a halál. Az én szülőföldem Kalotaszeg és mi ott állítottunk emléket Vasvári Pálnak ’95-ben. Ez a kopjafa nagy viharokat keltett, mindenképpen le akarta volna bontani az akkori Kolozs megyei vezetőség, pereskedések következtek, de végül is sikerült a kopjafát megóvni. Erről a politikai-kulturális harcunkról szól a dokumentumszerű könyv, mivel elsősorban korabeli iratokat, újságcikkeket próbáltam csokorba szedni – ismertette kötetét a szerző.