A mandátum lejárta után Románia elnökének nem szabad politikai vitákba keverednie az országban, nyilatkozta a PNL korábbi elnöke, Theodor Stolojan. Ugyanis Romániában, a minapi árvíz, a Magyarország felől közeledő újabb dunai árhullám, az árvízkárosultak megsegítése, a nyugdíjak rendezése, a gazdaságnövelő intézkedések helyett a prioritás egy olyan törvény sürgősségi eljárással történő elfogadása, amely megengedné, hogy az éppen tisztségben levő államelnök a mandátuma befejezése előtt függetlenként indulhasson a PNL listáin a hamarosan sorra kerülő parlamenti választásokon. Nem kevesebbre, mint a szenátus elnöki funkciójára pályázik a felsőház jelenlegi elnökével kötött egyezség alapján.
Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton Kolozsváron újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a parlament törvényhozói tanácsának eddigi észrevételei alapján úgy tűnik, nincs szükség további jogszabályokra ahhoz, hogy az államelnök induljon a parlamenti választásokon, ha akar.
Mire ezek a sorok napvilágot látnak, akár megegyezés is születhet a dologról. Vagy tovább folytatódik a koalíciós cirkusz, ugyanis a liberálisok kötik az ebet a karóhoz, ragaszkodnak Iohannishoz, miután megbukott a NATO főtitkárság, illetve az EU szintjén igényelt posztok megszerzésében.
Az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje „rossz, alkotmányellenes szövegnek” nevezte a liberálisok indítványát, mert „személyre szabott”. Nem lehet erről szavazni, ha tiszteljük magunkat és az állampolgárokat. Ez a tervezet egy emberről szól, holott a törvényeknek általánosnak és mindenkire érvényesnek kell lenniük – mondta Kelemen Hunor.
Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azonban bejelentette, hogy a párttársai által benyújtott törvénytervezet, amely lehetővé tenné az államfő számára, hogy induljon a parlamenti választásokon, „a választás és választhatóság demokratikus jogát állítaná vissza”. Szerinte Iohannisnak nagy tapasztalata van a kül- és védelmi politikában, amelyet nem szabad „elpazarolni”. Kijelentette: nem az vezérelte őket, hogy Iohannis „álláshoz” jusson elnöki mandátuma lejárta után, hanem a választhatóság alkotmányos jogát akarták helyreállítani, amely minden állampolgárt megillet, aki nem elítélt, és nem sért valamely, erre vonatkozó alkotmányos előírást.
Tehát a tíz évvel korábbi reményeket (hogy jobb államfő lesz, mint elődei) szertefoszlató fungálás után, illetve miután Európa és a világ nem kért belőle, ez az arrogáns, hideg-rideg személy, akinek sem a „képzett Romániát”, sem a schengeni csatlakozást nem sikerült elérnie, ismét állást keres.
Sokan azt remélik, hogy itt is a NATO-ban és az Európai Unióban elért „sikerekhez” hasonlót ér el. Az emberek, de egyes elemzők is a szemére vetik, hogy az árvíz idején vagy más nehéz helyzetben egyetlenegyszer sem ment el a katasztrófák helyszínére, nem próbált segítséget nyújtani – ahogy példának okáért a szélsőséges nacionalista AUR-elnök tette, aki segített az árvízkárosultaknak szánt segélyszállítmány lerakásában – a prioritások prioritásának a saját érdekeit tekinti, és erőlteti, hogy csicskásai csak vele foglalkozzanak. Mert senki sem hiszi azt, hogy minden liberális lelkesen tapsol neki.
