2022. augusztus 16., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vasárnap, miközben egy elhanyagolt vasúti átjárón döcögtünk át, amely mellett omladozó bakterház ált, a gépkocsi egyik külföldi utasa megjegyezte: ha netán Romániára is kiterjedne a háború, nem is kellene bombázni, minden úgy néz ki, mintha már itt jártak volna az oroszok.

Aktuális téma az utak, vasutak, állomásépületek állapota. A szállításügyi miniszter maga mondta a minap, hogy a romániai vasútállomások 90 százaléka úgy néz ki, mintha rakétatámadás érte volna őket, és példaként az ostrom alatt álló ukrajnai Mariupol állomását hozta fel. A miniszter szerint ide háború sem kellett, mint a szomszédos országban, ezeket az épületeket a CFR hagyta lerobbanni, s mivel pénz amúgy sincs a felújításukra, jobb lenne, ha gyorsan átadnák őket a helyi önkormányzatoknak. 

Az Európai Bizottság 2019-es jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén, a tagországok közül Románia költött a legkevesebbet a vasúti infrastruktúra fejlesztésére. Holott az unió új környezetvédelmi politikája prioritásként kezeli a vasúti szállítást. Azok az uniós tagországok, amelyekben már évekkel korábban masszív fejlesztések indultak a vasúti infrastruktúra terén, jelentős lépéselőnybe kerülnek az olyan országokkal szemben, mint Románia. 

Szakértők szerint Románia nem tudta hatékonyan lehívni az európai kohéziós alapokat. Az ország több milliárd eurónyi összeget veszített el a 2007–2013-as hétéves fejlesztési program végén. A pénzek egy részét az Európai Bizottság átcsoportosította ugyan a 2014–2020-as időszakra, de ez nem jelentett többletforrást. 

Az Európai Unió tagországaiban végzett felmérések szerint Romániában a vasút az utolsó helyen szerepel, az utazóközönség csak végső esetben használja a vasúti szállítást. Csak akkor, ha nem létezik más alternatíva a célállomásra. 

A vasúti fejlesztések terén az uniós tagországok közül Kelet-Európában Szlovákia vezet, Románia pedig az utolsó helyen található. 

Az új környezetvédelmi kihívások között Romániának be kell hoznia lemaradásait. Ma már Európa-szerte fele-fele arányban fejlesztik a közúti és a vasúti szállítást, ezzel szemben Bukarest kizárólag a közúti infrastruktúrát részesíti előnyben. Nem csoda tehát, ha az emberek nem kívánnak vonaton utazni. Az Eurostat adatai szerint a vasúti szolgáltatások minősége siralmas, hosszú a menetidő, a szerelvények átlagsebessége mindössze 45 kilométer óránként. Az elmúlt évben a vasúti személyszállító társaság minden harmadik járata késett. Mi több, a 2015-től 2020-ig terjedő időszakban mindössze négy kilométerrel gyarapodott a villamosított vasúti hálózat, derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. 

A közutaknál is „stabilan uraljuk” az utolsó helyet, hiszen Nyugat-Európában befejeződtek az autópályás beruházások is, miközben Romániában a közutak állapota is siralmas, kevés az autópálya, és itt veszítik legtöbben az életüket a közúti balesetekben. 

Van tehát amin dilemmázni. Vagy inkább tenni kellene valamit?