* Illusztráció Fotó: Mentsük Meg a Gyermekeket Szervezet
Papíron szépen mutat az Európai Unió ígérete, miszerint 2030-ig 5 millió gyermeket emelnek ki a mélyszegénységből, de a valóság egészen mást mutat. A legfrissebb adatok szerint jelenleg is 19,2 millió gyerek kénytelen szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben felnőni az Unióban. Ez a megdöbbentő adat szinte pontosan megegyezik a 2019-es 19,1 milliós statisztikával, ami azt jelenti, hogy az elmúlt években gyakorlatilag semmilyen érdemi előrelépés nem történt ezen a területen.
A szakértői számítások szerint ahhoz, hogy a 2030-as határidőre meg legyen a vállalt eredmény, mostantól kezdve minden nap mintegy 2800 gyermeket kellene kiszabadítani a szegénységből. Ezzel szemben a Mentsük Meg a Gyermekeket nemzetközi szervezet friss elemzése arra a súlyos ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság olyan módosításokat tervez a jövőbeli uniós költségvetésben, amelyek megszüntetnék 11 tagállam azon kötelezettségét, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) forrásainak legalább 5%-át a gyermekszegénység leküzdésére fordítsák.
Hol a legnehezebb a gyermekek helyzete?
Az uniós tagállamok közötti rangsort Spanyolország vezeti, ahol a kiskorúak 33,8%-át érinti a szegénység vagy a kirekesztettség kockázata. Őket szorosan követi Románia 32,4%-kal. Bár a hazai adatok azt mutatják, hogy ez a szám az elmúlt évtized legalacsonyabb aránya az országban, de még így is az egész Unió egyik legtragikusabb mutatója marad. A többi tagállamban sem sokkal jobb a helyzet, bár az arányok eltérőek: Olaszországban 27,1, Németországban 23,5, Svédországban 23,4, míg Finnországban 17,2 százalék a szegénységben élő gyerekek aránya. Romániában a pandémia különösen súlyos nyomokat hagyott a legfiatalabbak életén. A szegénységi kockázat a 2019-es 39,1 százalékról a járvány éveire 41,5 százalékra ugrott, és a mutatók csak a legutóbbi időszakban kezdtek el halványan javulni.
A pénztárca határozza meg a jövőt az oktatásban
A szegénység puszító hatása talán az oktatásban mutatkozik meg a legkegyetlenebbül. A PISA-felmérés legfrissebb adatai jól mutatják a szakadékot: Romániában a jobb módú családok gyerekei közül mindössze minden ötödik tanuló küzd olvasási nehézségekkel (20,6%), míg a szegényebb sorsú fiataloknál tízből heten le vannak maradva ezen a téren (70,6%).
A matematikai eredmények terén még drámaibb a helyzet: Zambia kivételével az egész világon Romániában határozza meg leginkább egy gyermek iskolai teljesítményét a családja anyagi helyzete. A diákok közötti tudásszint-különbségek csaknem egynegyede (24,1%, szemben az OECD 12%-os átlagával) tisztán a szocioökonómiai háttérre vezethető vissza.
A gyermekek hangja: a szegénység valós arca
A számok mögött azonban valós gyermeki sorsok állnak. Amikor a mindennapjaikról mesélnek, a szegénység nagyon is kézzelfoghatóvá válik. Egy romániai kisdiák így fogalmazott a Mentsük Meg a Gyermekeket Szervezetnek:
„A szegénység az, amikor a barátaid élményeket gyűjtenek, te meg nem. Amikor alig várod, hogy hazaérj, mert nem volt pénzed tízóraira. Vagy amikor az egész tanévi kemény munka után sem kapsz ösztöndíjat, miközben hallod, ahogy a szüleid kétségbeesve veszekednek a másik szobában”.
Egy olaszországi gyermek pedig arról beszélt, milyen nyomasztó folyamatosan attól szorongani, hogy lesz-e egyáltalán mit enniük aznap. Ezek olyan terhek, amelyeket egyetlen gyermeknek sem szabadna cipelnie.
Bizonyítottan működnek a támogatások
A célzott uniós források eddig egyértelműen bizonyították a hasznosságukat: eddig mintegy 9,6 milliárd eurót fordítottak az ESF+-ból a gyermekszegénység elleni küzdelemre az EU-ban. Romániában például az uniós pénzeknek köszönhetően sikerült megduplázni a bölcsődébe járó kisgyermekek számát (2020 és 2024 között 17.400-ról 35.318-ra). Ennek ellenére a fejlődés nem volt egyenlő: míg a városi területeken jelentősen nőtt a férőhelyek száma, a vidéki kistelepülések továbbra is súlyosan lemaradtak.
Gabriela Alexandrescu, a Mentsük Meg a Gyermekeket romániai szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ha az Unió a jövőbeli büdzsében eltörli a kötelezően erre szánt kereteket, azzal Romániában éppen a megelőzést szolgáló szolgáltatásokat sodorják veszélybe. A tapasztalatok szerint a hatóságok a szűkös keretek miatt szinte csak tűzoltásra használják a pénzt: akkor lépnek, amikor a baj már megtörtént – például ha egy gyereket ki kell emelni a családból, vagy ha már kibukott az iskolából. Ezzel szemben a sokkal hatékonyabb és olcsóbb megelőzésre alig jut figyelem.
A katasztrofális tendenciák megállítása érdekében a szervezet most határozott lépéseket sürget az uniós döntéshozóktól. Követelik, hogy ne csak tartsák fenn az ESF+ keretén belüli 5%-os kötelező támogatási küszöböt, hanem a magas kockázatú országokban emeljék azt fel legalább 10%-ra, emellett pedig biztosítsanak átlátható, számonkérhető kereteket a nemzeti szintű cselekvési tervek végrehajtásához.
