Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-05-26 13:32:31
– Miből tud megélni Dicsőszentmárton aktív lakossága? – kérdeztük Szabó Albertet, a körzeti RMDSZ elnökét, megyei tanácsost.
– A dicsői emberek életének egyik gondja a munkahelyhiány. A város ipara valamikor a közeli Küküllősároson kitermelt olcsó gáz felhasználására épült, hisz a vegyi kombinát óriási energiafogyasztó volt, a téglagyárak, kerámiagyár, üveggyár elavult technológiájú olvasztó- és égetőkemencéi sokkal több áramot fogyasztottak, mint amennyiért a termékeket értékesíteni tudták volna. Ennek megszűntével az ipari létesítményeket sorra számolták fel. Az uniós csatlakozás után érkező befektetők is elkerülték városunkat épp az elhanyagolt utak, az infra-struktúra hiánya miatt.
– Van-e perspektíva?
– Szórványban élő közösségünk életében a legfontosabb az általunk mesterhármasnak nevezett kultúra, oktatás és a magyar egyházak kapcsolata, melyek a magyar közösségben tartják a lelket, hisz a cél az identitástudat megőrzése. Huszonöt év alatt a helyi magyar lakosság számaránya felére csökkent. Ezt a tendenciát kellene valamiképp megállítani a politikum, civil szervezetek és az egyházak összefogásával. A legnagyobb baj a város gazdasági életében, hogy ez idáig nem sikerült egy meghatározott irányvonal mentén elindulni.
Készült egy stratégia, melyben a Maros és Fehér megyei tanács közösen megnyert uniós pályázata révén feljavították a bor útjának nevezett országutat Balázsfalvától Dicső-szentmártonig. A küküllő-menti bor híres, ennek a vidéknek egyik megélhetési forrása lehetne. Az útjavítás megtörtént, következhetne a megfelelő turisztikai hálózat kiépítése. A Fehér megyeiek megalakították a Bor útja Egyesületet, mi is hasonló modellben gondolkodunk. A dicsői Szent Márton borlovagrend felvállalta ennek a tervnek az ösztönzését, tartalommal való megtöltését, mely arra irányulna, hogy a vidéki gazdák telepítsék újra a szőlősöket, kezdjenek el borász-kodni, mellyel turistákat lehetne idevonzani, és kiépülhetne a falusi turizmus a környéken is. Ez természetesen még nem oldaná meg a munkanélküliséget, de a megélhetés egyik útjává válhatna.
– Lenne felvevőpiaca a küküllőmenti bornak? Ha a vidéki gazdának nincs azonnali nyeresége, miből építhetné ki a turisták igényeinek megfelelő szálláshelyet?
– A bort nem kimondottan eladásra, hanem turistacsalogatóként képzeltük el, hisz a külföldi felvevőpiaccal nehéz versenybe szállni, de a faluturizmus, az idegenforgalom fellendítésével egy lehetséges út bontakozhatna ki a jelenlegi kilátástalanságból.