Igaz, hogy naptárilag nem tartunk még ott, mégis érdemes már most felemlegetni a Bolyai Farkas születésének közelgő, 250. évfordulóját. Az 1775. február 9-én Bólyán született tudóssal kezdődik első életrajzírója, Paul Stäckel szerint a magyarországi matematikai kutatás története, és mint itt Marosvásárhelyen mindannyian tudjuk, az idősebb Bolyai (akárcsak János fia), nem csak a matematika területén alkotott maradandót. Igazi polihisztorként a művészetekben és más tudományterületeken is jártas volt: foglalkozott gyógyszerészeti és gyógyászati problémákkal, zeneelmélettel, fizikával, filozófiával, feltalált egy, a későbbiekben nagy népszerűségnek örvendő fűtőkemencét, a Magyar Tudós Társaság természettudományi osztályának levelező tagja volt, a Református Kollégiumban dolgozó pedagógusként a mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek tantárgy oktatójaként is tevékenykedett. Már iskolás korában, a nagyenyedi kollégium diákjaként megtanult latinul, görögül, héberül, románul, majd németül, angolul, franciául és olaszul. Tizenhárom-tizennégy jegyű számokat osztott és szorzott fejben, ugyanúgy tudott belőlük négyzet- és köbgyököt vonni. Matematikai munkássága mellett több drámát írt, Milton és Schiller műveiből fordított magyarra, levelezései mellett versei is fennmaradtak. Népszerű társasági ember volt, akit sajátos humora halála előtt sem hagyott el: amint azt néhai matematikatanárom, Weszely Tibor Tanár Úr a Bolyai Farkas, a matematikus (Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 1974) című könyvében megemlíti, végrendeletében hagyományozott mindenkinek két órát, amit otthon hasznosan eltölthet, ahelyett hogy őt kísérné ki a temetőbe.
Bolyai Farkas életéről, megvalósításairól Marosvásárhelyen természetesen nem szükséges sokat beszélni, azt minden, magára valamit adó városi polgár ismeri, ha nem is a maga teljes részletességében, de általános műveltségének része. Segíti ezt a róla elnevezett iskola, illetve az egykori, majd mai Református Kollégium hírneve, a róla elkeresztelt utca és tér a rajta álló, Izsák Márton és Csorvássy István által készített szoborral, a Teleki Tékában berendezett kiállítás, az utókornak a sírjánál történő, halottak napi gyertyagyújtása – neve mindmáig élő legendáriummá nemesedett.
Minderre azért reflektálok most, mert a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara tegnap hirdette meg közös szervezésű eseményét: a Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából február 11-én tartandó emlékkonferenciát, amelyen a Bolyai Farkas életével és munkásságával kapcsolatos tudományos jellegű előadások bemutatását tervezik. A számos, érdekesnek ígérkező programponttal gazdagított eseménysorozatra és emlékünnepségre a Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében kerül majd sor, a konferenciára előadóként február 7-ig lehet jelentkezni a bolyai250@ms.sapientia.ro e-mail-címen.
Legyen e cikk amolyan felhívás a jövő és a jelen kutatóihoz, bátorítás a konferenciára való jelentkezésre, amelynek részletei a két szervező intézmény Facebook-oldalán és a Sapientia EMTE honlapján is megtalálhatók. Hátha – e konferenciának köszönhetően is – újabb információkkal, érdekes adalékokkal bővül a Marosvásárhely egyik legendás polihisztorának szentelt szakmai és közösségi tudástár.
