a magyar futballban: ígéretes adatok
Az adatok azt mutatják, folyamatosan javul a játékvezetők teljesítménye a magyar labdarúgó NB I-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) játékvezetői bizottsága elnökének tájékoztatása szerint. Hanacsek Attila a föderáció telki edzőközpontjában tartott háttérbeszélgetést a sajtó képviselőivel, akiknek a játékvezetéssel kapcsolatos aktualitásokat, a szezon első felében mért adatokat, illetve az elmúlt időszakban történt fontosabb eseményeket mutatta be.
A korábbi nemzetközi bíró szerint a VAR-rendszer 2021-es bevezetése óta a hibák jelentős mértékben csökkentek, ráadásul nem csupán játékvezetői szempontból hozott javulást a technológia (80 százalékkal csökkent a súlyos hibák száma), hanem a mérkőzések tisztasága szempontjából is. Mint mondta, kimutathatóan kevesebb a piros és sárga lap, sőt a büntetőrúgások száma is a korábbi időszakhoz képest, mivel a játékosok is tisztában vannak vele, hogy 12 kamera figyeli őket a meccseken.
Hanacsek Attila felhívta a figyelmet: a játékvezetők nagyon komoly terhelésnek vannak kitéve, hiszen 10-12 kilométert és 800 irányváltást tesznek meg meccsenként, míg asszisztenseik 5-7 kilométert. A bíróknak átlagban 245 döntést kell meghozniuk találkozónként, azaz 22 másodpercenként egyet, míg segítőiknek az oldalvonalnál 60-at.
A játékvezetők aktuális teljesítményére térve elhangzott, hogy az értékelések alapját az ellenőrök jelentései képezik, ugyanakkor nem csupán szöveges értékelés van, hanem pontos statisztikai adatokat is vezetnek a bíráskodás minden területéről, és ezek az adatok egyértelműen javulást jeleznek. „A számok nem azt mutatják, hogy rossz irányba megy a magyar játékvezetés” – jegyezte meg Hanacsek, aki szezonokra lebontott grafikonokkal vázolta fel a teljesítmény alakulását. Mint kiderült, a mostani évadban a tavalyi utolsó, 17. fordulóval bezárólag – azaz szinte pontosan féltávig – 101 mérkőzést rendeztek meg az élvonalban, ezeken összesen három súlyos hiba történt, az előző kiírásban pedig hét, míg az utolsó nem VAR-os idényben, a 2020/2021-esben 31.
A játékvezetők döntéspontossága 99,1 százalékos ebben a szezonban, míg 2018/2019-ben 91,7 százalék volt. Az adatokból az is kiolvasható, hogy a hét kiemelt országos bajnokságban (kupában) a nagyon eredményes játékvezetői osztályzatok száma 30,5 százalékkal nőtt, az asszisztensi teljesítmények pedig 21 százalékos javulást mutatnak.
A háttérbeszélgetésen külön foglalkozott Hanacsek Attila a VAR-bírókkal, akiket szintén minden részletre kiterjedően külön értékelnek és folyamatosan fejlesztenek, számukra hét képzési formája van az MLSZ-nek. Mint mondta, korábban kaptak kritikát az indokolatlanul hosszan megszülető döntések nagyobb száma miatt, s ebben szintén előre tudtak lépni.
Hanacsek szavai szerint a mostani szezonban eddig tíz három percnél hosszabb idő alatt meghozott döntés volt az élvonalban (amelyek összetett játékhelyzetek voltak). A 101 szezonbeli mérkőzésen 1604 döntést rögzítettek, amelyek átlagos ellenőrzési ideje 29,5 másodperc. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a gyorsaság nem mehet a megfelelő döntés meghozatalának rovására.
„Nekünk is az az érdekünk, hogy a VAR-rendszert minél kevesebb kritika érje” – jegyezte meg Hanacsek Attila, aki hozzátette, hogy saját tapasztalatai szerint VAR-vizsgálatnál 2 perc 30 – 2 perc 45 másodperc az az idő, amit a nézők még tolerálnak, „utána kezdenek el méltatni bennünket és az MLSZ-t”.
Hanacsek Attila a beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy a tendencia javul, de tisztában vannak azzal, hogy vannak hibáik, és igyekeznek ezeken folyamatosan javítani. Emellett pedig hangsúlyozta, hogy a kritikákkal szemben nem elutasítóak, és a jogos bírálatot elismerik, ugyanakkor a személyeskedést nem tudják elfogadni.
*Címfotó: Az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke, Hanacsek Attila (Fotó: MLSZ)
