Átadták az Arany János-díjakat a Magyar Írószövetségnél
Arany János-díjat vehetett át Kiss Benedek költő, Vári Fábián László költő és Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Gérecz Attila-díjban részesült Kele Fodor Ákos költő.
Átadták az Arany János-díjakat és a Gérecz Attila-díjat a Magyar Írószövetségnél vasárnap, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen Budapesten.
Arany János-díjat vehetett át Kiss Benedek költő, Vári Fábián László költő és Jánosi Zoltán irodalomtörténész, Gérecz Attila-díjban részesült Kele Fodor Ákos költő.
Vasy Géza irodalomtörténész a díjazott Kiss Benedek költészetét méltatva elmondta: legjelentősebb alkotásaiban „a látvány és látomás, a tárgyiasság és szimbolikusság, a mítoszi jelleg leheletfinom egységét valósítja meg” úgy, hogy a természetről, a szerelemről, családról, hitről, életről és elmúlásról írva mindannyiunkat képes megszólítani”.
Vári Fábián László első kötete Széphistóriák címmel jelent meg 1991-ben – emlékeztetett Mezei Katalin író, költő, hozzátéve: az alkotónak azóta hat verseskötete látott napvilágot. A 2011-ben megjelent Tábori posta című könyvben önéletrajzi írások szerepelnek.
N. Pál József irodalomtörténész arról szólt, hogy Jánosi Zoltán irodalomtörténész olyan ember, „akiben a líra, a tudomány, a szigor és az életre való rácsodálkozás” együtt él.
Kele Fodor Ákos költő munkásságát Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár méltatta. Kiemelte, hogy Kele Fodor Ákos Textolátria című kötetében újraéleszti az avantgard képverseket, fontos számára a kép, a film, a szó és a színjátszás egyaránt. A színház, amelyet vándorszínészekkel juttat el kicsi erdélyi falvakba a commedia dell 'arte eszközeivel, misszionárius munka is.
Az írószövetség 1956-os szereplésének tanulsága, hogy az írástudóknak a nehéz történelmi helyzetben a nemzet ügye melletti feltétel nélküli kiállás a feladatuk – hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, amikor megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő táblát az írószövetség székházának falán. Mint mondta, a forradalom és szabadságharc eseményeit nem lehet reálisan és mértéktartóan elemezni az írószövetség korabeli tevékenységének elemzése nélkül.
Emlékeztetett arra, hogy az írószövetség november 12-én hozta nyilvánosságra azt a kiáltványt, melyben az írók nagy része kiállt a demokratikus választások és az emberi szabadságjogok teljessége mellett, a december 28-i taggyűlésen a résztvevők hitet tettek a forradalom mellett. A következő év, 1957. január 17-én a kormány rendeletben oszlatta fel a szövetséget azzal az indoklással, hogy az írók nyíltan szembehelyezkedtek a konszolidációs törekvésekkel, a Magyar Népköztársaság érdekeivel ellentétes tevékenységet fejtettek ki. Számos írót, többek között Déry Tibort, Fekete Gyulát, Zelk Zoltánt, Varga Domokost, Buda Ferencet börtönre ítélték.
