Romániában megint sikerült egy politikai fegyvert úgy összetákolni, hogy használat közben a kezelőjére is veszélyes legyen, és potenciálisan nagyon sok pénzbe is kerüljön.
A történet a temesvári polgármesterrel kezdődött, pontosabban egy olyan jogszabály-módosítással, amelyet nehéz nem az illetőre szabottnak látni. A módosítás korábbi összeférhetetlenségi ügyekhez kapcsol új jogkövetkezményeket, és Dominic Fritz ügye is ott van közöttük. Az összeférhetetlenségi törvény módosítását korábban az uniós újjáépítési alap (PNRR) pénzeinek lehívását feltételekhez kötő mérföldkövek közé is odatűzték, és az idei augusztusi határidő közeledtével az utolsó pillanatban fogadták el. A halogatás arra ment ki, hogy érdemi vitát ne is lehessen folytatni a módosításokban rejlő csapdák kapcsán. Persze ettől cirkusz még volt, de a módosított törvényt a korábban kormányt buktató PSD és AUR összefogásával elfogadták, és senkit nem lepett meg, hogy az alkotmánybíróság szűrőjén sem akadt fenn.
Csakhogy a jogi kérdések nem szűntek meg. A napokban kiderült, az Európai Bizottság most azt vizsgálja, valóban minden rendben van-e jogilag a kérdésben. Ha nincs, 770 millió euró PNRR-s pénz forog kockán.
De úgy tűnik, nem ez az egyetlen fejlemény, más hírek szerint az új szabályozás ugyanis olyan román köztisztviselők esetében is összeférhetetlenséget eredményezhet, akik ideiglenesen nemzetközi szervezeteknél dolgoznak. Miközben a közigazgatási törvénykönyv éppen lehetővé teszi számukra, hogy felfüggesszék az itthoni szolgálati viszonyukat, és egy időre az EU, a NATO, az ENSZ vagy más nemzetközi intézmény kötelékében dolgozzanak, a módosított összeférhetetlenségi törvény lehetetlen helyzetbe hozza őket. Eddig az volt az eljárás, hogy a nemzetközi intézményekben való munka idejére a hazai állásukat csak felfüggesztették, de az jogilag megmaradt, most viszont választaniuk kell a kettő között.
Pedig az országnak elemi érdeke lenne, hogy saját szakemberei jelen legyenek azokban az intézményekben, ahol európai pénzekről, szabályokról, biztonságpolitikáról és még rengeteg fontos kérdésről döntenek. Ezek az emberek kapcsolatokat, tárgyalási rutint és intézményi tudást szerezhetnek. Ha visszatérnek, mindezt a román állam hasznosíthatná. Az új szabály viszont arra ösztönözheti őket, hogy inkább ne térjenek vissza. Ha egy jó szakértőnek választania kell a román közigazgatás vagy a nemzetközi karrier között, könnyű belátni, hogy sokak számára a kinti lehetőség lesz a vonzóbb. Hiszen ezzel a szabálymódosítással is azt láthatják, hogy az állam reform címén rombolja le a saját intézményi kapacitását. Úgy, hogy a sztori egy politikai bosszúnak indult, de a személyre szabott törvényalkotás céltáblát festett egyes források szerint több ezer szakértő hátára is. A 770 millió eurós számla már csak hab a tortán.
