Akár 8% is lehet a költségvetési hiány
2024-08-27 16:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Egyre nagyobb lyuk tátong a hazai gazdaságban
Románia az idén 8%-os GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárhatja az évet, erre pedig rátesz még egy lapáttal az, hogy a költségvetési tanács a második negyedév adataira hivatkozva előrevetíti, hogy a hazai gazdaság nem a tervezett ütemben fog növekedni. Hozzá kell tenni, hogy nem gazdasági csökkenésről, recesszióról beszélünk, hanem a gazdasági növekedés ütemének csökkenéséről, ami az elhibázott kormányzati döntések eredménye is, világított rá Fábián István közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara Magyar Intézetének társult oktatója.
Már régóta hallani, hogy Romániában a költségvetési deficit túl magas, a leküzdése érdekében pedig szükséges intézkedéseket kell hoznia az ország vezetésének. Ez meg is történt, ezért is vezették be az E-Factura, E-Számla rendszert, hogy megelőzzék az adócsalást, most pedig következik az E-TVA, E-héa rendszer bevezetése. Ezekkel a lépésekkel azt szeretnék elérni, hogy a költségvetési hiányt pótolják, mondta Fábián István.
A deficit helyzetén tovább ront, hogy választási évben vagyunk, amikor nő az állami kiadás. Az utóbbi időben megnövekedett az állami szféra alkalmazottainak a bére, akár 20-30%-kal is, továbbá emelkedett a minimálbér, aminek az is a hatása, hogy több adót kell befizessenek a vállalatok az alkalmazottak bére után, emelte ki a közgazdász.
Az állam deficitcsökkentő tervet akar benyújtani az Európai Bizottsághoz, ez akár egy hétéves terv is lehet, tehát nem lehet arra számítani, hogy egyik napról a másikra kifejti a hatását. Marcel Ciolacu miniszterelnök múlt csütörtökön, az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével való tárgyalás után arról tájékoztatta követőit a közösségi médiában, hogy azért van szükség a deficit hosszabb távon történő mérséklésére, mert az országnak ki kell használnia az európai finanszírozási lehetőségeket a gazdaság fejlesztése és a lakosság életszínvonalának növelése érdekében.
A költségvetési hiány kapcsán talán az átlagos állampolgárok nem érzékelik annyira a különbséget az 5 és a 8 százalék között, pedig hatalmas eltérésről van szó. A költségvetési hiány a GDP-vel arányos, Romániának az éves GDP-je pedig meghaladja a 300 milliárd dollárt, tehát egy százalék is több milliárdot, rengeteg pénzt jelent, hangsúlyozta az oktató, aki úgy véli, hogy a hiány leküzdése érdekében kénytelenek lesznek az ország vezetői olyan döntéseket hozni, amelyek befolyásolják a magánszemélyek és vállalkozások mindennapjait, legyen szó adóemelésről, szigorításról, annak érdekében, hogy elkerüljék az adócsalást.
A gazdasági növekedés kapcsán Fábián István kifejtette, várható volt, hogy ez egy adott ponton csökkenni fog. Gazdasági visszaesésről egyelőre nem beszélünk, csak arról, hogy nem növekszik olyan dinamikusan a gazdaság, mint ahogyan azt előrevetítették. Az elmúlt évek dinamikus növekedése annak is köszönhető, hogy nagyon sok volt az állami támogatás, finanszírozás, viszont ez nem volt megfelelő lépés a román állam részéről, emelte ki a közgazdász. Az anticiklikus finanszírozási stratégia jellemzi az egészséges államháztartást, vagyis akkor kellene pénzt pumpáljon az állam a gazdaságba, amikor nincs növekedés. Ezzel szemben Romániában, amikor volt gazdasági növekedés, azt az állam megtetőzte azzal, hogy további finanszírozást nyújtott, amikor a nehezebb időkre kellett volna takarékoskodni, mondta a társult oktató. Ennek a böjtje az elkövetkezendő időszakban fog bekövetkezni.
A jelenlegi gazdasági helyzet rendezése minden bizonnyal több évet vesz igénybe. A megoldás elsősorban az adócsalás visszaszorításában van, hiszen, ha ezt el lehetne érni, az kiváltaná az államháztartási deficit csökkenését, vélekedett Fábián István, rámutatva, hogy Romániában nagy problémát jelent az adócsalás, EU-s szinten az elsők között vagyunk.
Legalább öt évre lesz szüksége az országnak, hogy kimásszon a jelenlegi helyzetből, mondta a közgazdász, hozzátéve: elképzelhető, hogy nehezebb évek következnek gazdasági szempontból. Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy ennek milyen kihatásai lesznek a hétköznapi emberek életére.
