A jelek szerint a dollárkötegekkel való fertőződés
ugyanúgy terjed a politikumban, ahogy a számítógépes vírusok randalíroznak az informatika világában. Legalábbis a közvélemény által Microsoft-ügyként ismert történet azt mutatja, hogy az informatikai óriásvállalat romániai kormányzati üzleteiből gyakorlatilag majd mindegyik olyan nagyfiú megpróbált valamennyit a saját vagy pártja zsebeibe téríteni, aki megfordult az érintett hatóságok környékén.
Most épp a szenátus elnöke van soron, aki állítólag egy ugyanezen az üzleti vonalon érintett osztrák cégtől kapott jelentős összeget azért, hogy a vállalat itteni fiókjának állami szerződései útját megegyengesse. Amint kiderült, hogy a korrupcióellenes ügyészség a bűnvádi eljárás megindítása érdekében a mentelmi joga megvonását akarja kérni a szenátustól, az illető azonnal ellentámadott a párhuzamos állam slágerlistájáról közismert dallamokkal. Ám órákon belül fényt derítettek rá a hírportálok, hogy az ügy komolyabb, mint az érintett láttatni szeretné, mert a több iratcsomóból összeálló ügy egyik dossziéját az osztrák vádhatóságok küldték át a regáti ügyészeknek. Az is az ügy komolyságára utal, hogy emberünk menten visszamondta a pártcsaládjának épp a napokban zajló európai kongresszusán való részvételt. A gyanú nyilvánosságra hozatalának időzítésével inkább kedveztek, mint ártottak volna neki, mert az európai liberálisok madridi összejövetelének az egyik vitapontja épp a román testvérpárt kizárása lesz. Véletlenül vagy sem, ezt épp egy osztrák politikus kezdeményezte még a nyáron. Több mint kínos lett volna, ha mondjuk éppen egy ilyen vita közepén jelenik meg az újabb korrupciós gyanúról szóló hír.
Az amerikai óriáscég regáti kormányzatai üzleteiből még a szocdemek egykori ifjú titánja, a regáti közélet viktora akart a politikai ellenfeleket megsemmisítő csodafegyvert alkotni, amikor a korábbi balliberális kormánykoalíció 2012-es választási győzelmét követően a kormányfői ellenőrző testülettel világíttatta át az előző kormány idején kötött informatikai közbeszerzéseket. Időközben még az is kitudódott, hogy az amerikai nyomozó hatóságok figyelmét is felkeltették a több országban is leányvállalatokat működtető, de alapjában véve amerikai illetőségű informatikai multi regáti üzleti sikerei. Ha az itthoni indíttatású ügyészségi vizsgálatokat még el is lehetne téríteni politikai rendelésre, ahogy ezt a korrupciós gyanúba keveredő politikusok előszeretettel szokták hangoztatni, a más országokban lezajlott vizsgálatok nyomán összeállt dossziék mögé már a nagyotmondás hazai mestereinek is elég nehéz itthoni politikai hátszelet befújni. Mindegy, hogy ki kezdett először súgni, a jelek szerint aki egyszer a környéken volt, megpróbált meríteni a fazékból. Ha az ország építésében lenne a pártjaink között ilyen gyönyörű konszenzus, nem a bányabéka hátsója alól lesnénk teleszkóppal az európai átlagos életszínvonalat.
