Zenekritika
2026-02-27 12:00:00
- Csíky Csaba
Brahms és Robert Schumann a pódiumon
A február 26-i hangversenynek két sarokköve volt. Brahms b-dúr zongoraversenye, és a második részben Robert Schumann 4., d-moll szimfóniája. A koncert zongoraszólistája Demény Balázs, karmestere Shinya Ozaki volt. Balázs huszonéves, Ozaki kétszer-háromszor annyi, és valószínű, mindketten fogtak már ki jobb napokat is. Demény Balázs abban a hitben ült a zongorához, hogy ha hangszere hatalmas erővel feldübörög, akkor ez a lélek igazi ereje. Ha nem bűvöl el billentésének gazdag színeivel, akkor is a lélek gazdagságán uralkodik, és azzal is elkápráztat. Pedig a billentés bizony elhalványodik, s a mélytüzű ragyogás elvész. A közönséget pillanatokra elszédíti a szemet kápráztató erőfitogtatás, de lebilincselni csak művészettel lehet. A Haydn szonátatétel írógéppergése sem jött be, mert a verklit is „szívvel kell tekerni”. Amikor a szólamvezető csellóművész kezében megszólalt a hangszer szóló dallama, mintha angyal „szállt volna le Babilonban.”
Ozaki mester Schumann-értelmezése is színtelen, egyenletes mozgásával „bűvölte a közönséget”. Ment a vonat, ment a vonat Kanizsára… Kár.
