Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-11-18 13:00:00
A téli hónapokban, amikor egyre kevesebbet süt a nap, sokan érzik magukat fáradtabbnak, levertebbnek. Simon Csenge Alexandra szakáccsal, táplálkozástudományi és dietetikus hallgatóval arról beszélgettünk, hogyan alakíthatjuk át a téli étrendünket, miként őrizhetjük meg az egyensúlyt az ünnepek alatt, és mit érdemes tudni a tudatos vitaminpótlásról.
Forrás: Simon Csenge privát archívuma
A hidegebb időszakban a D-vitamin kérdése szinte mindenkinél felmerül, hiszen a napfény hiánya miatt jóval kevesebbet termel a szervezet. Míg az átlagos felnőttek számára az alapvető napi ajánlás 600 NE (nemzetközi egység) körül alakul, télen gyakran napi 1000–2000 NE pótlást alkalmaznak. A pontos mennyiség azonban egyénenként eltérő lehet az életkortól, az életmódtól és a kiinduló állapottól függően, ezért az adagolást mindig érdemes szakemberrel egyeztetni. Csenge maga is az olajos, csepp formájú D3-vitaminokat kedveli a praktikusságuk miatt, miközben emlékeztet: bár a zsíros halak vagy a tojássárgája is hozzájárulnak a bevitelhez, a sötét hónapokban ez önmagában ritkán elegendő. A kimerültség hátterében persze összetett okok állhatnak. A kiegyensúlyozott étrendben ugyanúgy helye van a B-vitaminoknak, a magnéziumnak vagy a vasnak is, ám ezeket a mindennapi ételeinkből – zöldségekből, olajos magvakból, húsokból – fedezhetjük, így nem szükséges mindenkinek automatikusan tablettákhoz nyúlnia.
Sokan tartanak attól, hogy télen szegényesebb az étrendünk, pedig a hazai alapanyagok között ilyenkor is bőven akad miből válogatni. Az alma, a körte, a sütőtök, a cékla vagy a különféle káposztafélék mind megbízható alapot adnak a konyhában. Emellett Csenge szerint a gyorsfagyasztott zöldségektől sem kell idegenkedni, mivel érett állapotban, a szezonjuk csúcsán fagyasztják le őket, vitamintartalmuk nagy részét megőrzik. Ha ellenőrzött forrásból vásárolunk, a fagyasztott málna, borsó vagy spenót kiváló téli alternatíva, amellyel a helyi termelőket is támogathatjuk. A megfázásos időszakban pedig olyan hazai alapanyagokat is választhatunk, mint a csipkebogyó, a homoktövis, a kökény vagy a savanyú káposzta leve.
A konyhában arra is érdemes figyelni, hogyan készítjük el az alapanyagokat – hívja fel a figyelmet Csenge. A sárgarépát például jó ötlet kevés zsiradékkal hőkezelni, mert így a benne lévő béta-karotin könnyebben hozzáférhetővé válik a szervezet számára. A brokkolit, a karfiolt és a kelbimbót viszont kár sokáig főzni, a rövid párolással több vitamin marad bennük. A száraz hüvelyeseket főzés előtt ajánlott beáztatni, hogy könnyebben emészthetők legyenek, és a fitátok mennyisége is mérséklődhet, a növényi vas felszívódását pedig segítheti, ha a lencse mellé C-vitaminban gazdag friss paprikát vagy savanyú káposztát kínálunk.
A hideg napokon természetes, hogy jobban kívánunk egy tartalmas pörköltet vagy egy tányér meleg főzeléket, és ezekről ilyenkor sem kell lemondanunk. A megszokott fogásokat is könnyen gazdagíthatjuk gombával, gyökérzöldségekkel vagy lencsével, a sütemények tésztájába pedig reszelt cukkinit, sütőtökpürét vagy zablisztet is csempészhetünk. Az ünnepek alatt sem érdemes bűntudattal asztalhoz ülni: szigorú megvonások helyett célszerű tartani a napi ritmust, követni a Harvard-féle okostányér arányait (1/2 részét zöldségek és gyümölcsök, 1/4 részét teljes kiőrlésű gabonák, 1/4 részét pedig egészséges fehérjék alkotják), és egy-egy kiadósabb étkezés után tenni egy rövid sétát a friss levegőn.
Emésztőrendszerünknek télen is jót tesznek a rostban gazdag zöldségek, a fermentált savanyúságok, az élőflórás joghurtok és a kefír. Mindez nemcsak a testi komfortérzetünkre hat: Csenge a bél-agy kapcsolat jelentőségére is rámutat, hiszen a bélrendszer és az idegrendszer folyamatosan jelzéseket küld egymásnak, így a bélflóra állapota a hangulatunkkal is összefügghet. Bár az ezen a területen zajló kutatások biztatóak, egyelőre nem jelenthető ki, hogy a mikrobiom támogatása önmagában ellenszer lenne a téli levertségre vagy a hangulatingadozásra. A dietetikus úgy látja, a bélrendszer egészségében a változatos, rostban gazdag étkezés viszi a prímet, míg a probiotikus készítmények alkalmazása egyéni mérlegelést igényel.
Munkája és tanulmányai során gyakran találkozik azzal a tévhittel, hogy a hideg hónapokban mindenkinek automatikusan több vitaminra és étrend-kiegészítőre van szüksége. Sokan egy-egy kapszulától várják a megoldást, miközben a mindennapi étkezések és az életmód legalább ennyit nyomnak a latban. A pótlásnak természetesen megvan a helye – főleg igazolható hiányállapotnál vagy indokolt élethelyzetben –, de korántsem mindenkinek ugyanarra és ugyanolyan mennyiségben van szüksége. Ugyanilyen makacs tévhit az is, hogy télen le kell mondani a változatosságról: a hazai szezonális alapanyagok, a gyorsfagyasztott zöldségek, a hüvelyesek és a fermentált élelmiszerek ilyenkor is bőven felhasználhatók a konyhában.
Tapasztalata szerint nem kell különleges alapanyagokat keresnünk: sokszor az is elég, ha változatosabban használjuk fel azt, ami már amúgy is ott van a kamránkban.