A zaklatásról (II.)

Az előző részben a zaklatás témáját kezdtük el elemezni, megemlítve, hogy zaklatás esetén a zaklatott személynek két jogi út áll a rendelkezésére; egyik a polgári peres eljárás, amelyben a polgári jog szabályai szerint lehet megállapítani a zaklató polgárjogi felelősségét, és amelyben kérni lehet a bíróságot, hogy kötelezze a zaklatót a sérelmezett cselekedet vagy cselekedetek abbahagyására, ugyanakkor anyagi és erkölcsi kártérítésre is lehet kötelezni.

Amint elmondtuk, létezik egy másik lehetőség is a probléma kezelésére, ez a büntetőeljárás, amelynek előnye, hogy az ügymenet előmeneteléért a nyomozó szervek a felelősök, az első körben költségmentes, és konkrét, jól körülhatárolható esetekre vonatkozik. 

Hátránya éppen ez utóbbi jellemző, vagyis az, hogy nem minden cselekedet teljesíti a zaklatás bűncselekményének törvényi tény-állását.

A törvény értelmezése szerint zaklatás bűncselekményének minősül az a cselekedet, amelyet jogtalanul, jogos érdek hiányában követnek el, és a sértett fél rendszeres követésében, vagy lakhelyének, munkahelyének vagy más által gyakran látogatott helyek megfigyeléséből áll, amennyiben ez a sértettben félelemérzetet kelt. 

Ugyancsak zaklatásnak minősül a telefonhívások vagy más távközlési eszközök felhasználásával elkövetett cselekmény, amennyiben ezeknek a hívásoknak vagy üzeneteknek a gyakorisága vagy tartalma félelemérzetet kelt a sértettben. 

A büntetőeljárás elindítása nem indul el hivatalból (din oficiu), ehhez a sértett fél magánindítványa, előzetes panasza szükséges (plângere prealabilă).

Ezt a panaszt a sértett fél a rendőrségen (inspectoratul de poliţie) vagy az illetékes bíróság mellett működő ügyészségen (parchetul de pe lângă judecătorie) kell iktassa.

A panasz megtételét a törvény határidőhöz köti. A határidő 3 hónap attól a pillanattól kezdve, amikor a sértett fél vagy annak törvényes képviselője (amennyiben a sértett kiskorú vagy nem cselekvőképes – pl. a gyámság alá helyezettek) a sérelmezett cselekményről tudomást szerzett. 

Érdekes az a helyzet, amikor maga a törvényes képviselő a zaklató, ebben az esetben a 3 hónap attól a pillanattól kezdődik, amikor az új törvényes képviselőt kinevezték. 

Az előzetes panasz akkor is érvényes, ha nem a megfelelő szervhez nyújtották be, viszont ez határidőn belül történt.

Amint azt már fentebb kiemeltük, ennek a jogi meghatározásnak a legnagyobb előnye – de bizonyos esetekben hátránya is –, hogy konkrétan meghatározza azt a törvényi tényállást – magatartásformákat –, amely esetén beszélhetünk, a többi feltétel meglétével a zaklatás bűncselekményéről.

Ennek egyik formája a rendszeres követés, vagyis az, amikor a tettes a sértett felet rendszeresen követi utcán, nyilvános helyeken, de akár máshol is (park, épületek, étterem, bár, bevásárlóközpont stb.). 

A másik büntetőjogilag minősített forma a rendszeres megfigyelés, ami például a lakhely, munkahely, más, gyakran látogatott helyek (szórakozóhelyek, bevásárlóközpont, ismerősök, családtagok, barátok lakása, intézmények stb.) rendszeres megfigyeléséből áll. 

Természetesen ezekről a cselekedetekről a sértettnek tudomást kell szereznie, hiszen másképpen lehetetlen, hogy ezek valamilyen pszichikai hatást – félelmet – váltsanak ki benne.

A távközlési rendszereken keresztül elkövetett zaklatás esetén, habár önmagában egy üzenet általában nem minősül zaklatásnak (esetleg fenyegetésnek, de az egy másik bűncselekmény, amelynek ebben az esetben elsőbbsége van, hiszen súlyosabb), amennyiben annak a tartalma vagy rendszeressége félelemérzetet kelt a sértettben, zaklatás bűncselekményéről beszélünk.

Ebben az esetben lehet szó telefonhívásról, üzenetről, e-mailről, faxról, Facebook-messengerről vagy más hasonló kommunikációs módról.

Pl. egy pénzbehajtó cég, habár jogosan kérheti az általa kezelt tartozás megfizetését, amennyiben ezt mondjuk napi 5-10 sms-ben, e-mailben vagy telefonhívással teszi, már elkövetheti a zaklatás bűncselekményét.

Ugyanakkor a fenti cselekedetek jogtalanul kell történjenek, hiszen például a nyomozó szervek törvényesen követhetnek vagy megfigyelhetnek bizonyos személyeket a jogszabályi feltételek betartása mellett.

Ha a fenti zaklatási cselekedetek körében a sértett fél a megfigyeléseit kép vagy hang formájában jogtalanul rögzíti, akkor már egy másik bűncselekmény is megalapozott lehet, amely a magánélethez való jog megsértésére vonatkozik, és a büntető törvénykönyv egy másik szabályozása alá esik. 

Az ügyészségek és bíróságok gyakorlatából szemelvényként kiemelnénk a következő zaklatási eseteket: egy bizonyos személy 2014-ben két hónap leforgása alatt a sértett fél postaládájában hat írásos üzenetet hagyott, amelyek obszcén szöveget tartalmaztak, miután többször megfigyelte ennek lakását, és ez félelemérzetet keltett a sértett félben. A büntetés 3 hónap börtön volt, amit, mivel feltételes szabadlábon volt az illető, az előző büntetéssel együtt le kellett töltsön (sinaiai bíróság).

Egy másik ügyben a nagyváradi bíróság megállapította, hogy a 93 telefonhívás és üzenet, amit öt napon belül intéztek a sértett félhez, mivel ezek tartalma is sértő volt, teljesíti a zaklatás bűncselekményének törvényi tényállását, és a bíróság a zaklatót 200 büntetési napra ítélte, amelyek egyenkénti értéke 25 lej volt, vagyis összesen 5000 lej büntetést kellett a tettes kifizessen, ellenkező esetben 200 nap börtönre válthatták volna a büntetést.

Ugyancsak bűncselekménynek minősült a nagyváradi bíróság szerint a tettes azon cselekedete, amely a sértett fél internetes oldalára hamis, szexuális szolgáltatásokat felajánló üzenetek kiírásából állt, és amelynek eredményeképpen a sértett felet több személy megkereste a szolgáltatások igénybevétele céljából, ugyanis annak telefonszáma is fel volt tüntetve. Ebben az esetben a bíróság a tettest 150 pénzbüntetés napra ítélte, amelynek napi értéke 10 lej volt, vagyis 1500 lej büntetést kellett kifizetnie, ellenkező esetben 150 nap börtönre válthatták volna az ítéletet.