Ellenzi a PSD javaslatát az RMDSZ

• 2026-11-01 16:00:00

• Szeredai Vivien

Területi-közigazgatási reform

A kistelepülések összevonását magában foglaló közigazgatási reformot sürget a Szociáldemokrata Párt (PSD), az RMDSZ azonban nem tartja elfogadhatónak az intézkedést a javasolt formában. A legfrissebb adatok szerint a területi átszervezések Maros megyében több mint 15 községet érintenének. 

A Szociáldemokrata Párt elnöke, Sorin Grindeanu október 26-án, hétfőn bejelentette, hogy a kormány felelősségvállalását javasolják a közigazgatási-területi reformért, amelynek része lenne a kistelepülések összevonása. A felvetésre reagálva Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy nem tartja helyénvalónak a javaslatot. Úgy fogalmazott: a reformról parlamenti vitát kell folytatni, és nem lehet figyelmen kívül hagyni az állampolgárok akaratát. Mint mondta, az RMDSZ nem ellenzi a reformot, de az nem sértheti az etnikai közösségek jogait, ugyanakkor figyelembe kell venni a magyar közösség sajátos szempontjait is. Hozzátette: „úgy kell végrehajtani az összevonásokat, hogy azok ne változtassák meg a kisebbségi közösségek etnikai arányát”. 

Maros megyében 17 község érintett

Csibi Attila Zoltán, a Maros Megyei RMDSZ elnöke megkeresésünkre elmondta, hogy a 2021-es népszámlálás adatai szerint megyénkben 17 olyan község van, amelynek lakossága nem éri el az 1500 főt. Ezek: Kozmatelke, Bala, Magyarbükkös, Székelyvécke, Mezőkirályfalva, Mezőbodon, Mezőtóhát, Zágor, Székelyhodos, Székelybere, Mezőmadaras, Havad, Gödemesterháza, Kóródszentmárton, Oláhkocsárd, Nyárádmagyarós és Mezősámsond – utóbbi 1499 lakossal. További egy település, Cintos, éppen az 1500-as határnál van. 

Csibi Attila Zoltán kiemelte, hogy véleménye szerint szükség van közigazgatási reformra, Maros megyében azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kisebb magyar közösségek érdekei és nyelvi jogai ne sérüljenek, ezért minden település helyzetét egyénileg kell megvizsgálni. 

– Fontos kérdés, hogy a változás következtében mit nyer a lakosság, és valójában mennyit takarít meg az állam, vagy ez is csak szemfényvesztés, mint az sok esetben történik Romániában. Úgy vélem, amíg ezekre a kérdésekre nincs válasz, korai konkrét települések megszüntetéséről beszélni – mondta. Az elnök arra is rámutatott, hogy jelentős különbség van az önkéntes társulás és a kötelező összevonás között. Mint mondta, ha két település úgy dönt, hogy közösen hatékonyabban tud működni, meg kell teremteni ennek a lehetőségét. A kötelező összevonás viszont egészen más kérdéseket vet fel. 

– Engem elsősorban az érdekelne, hogy mi történik az érintett településeken élőkkel. Hol intézik majd az ügyeiket, ki képviseli őket? Ezekre mind világos választ kell kapnunk. Tizenkét évig voltam polgármester, és látom azt, hogy egy község működését nem lehet pusztán a lakosság számával mérni. Tény, hogy vannak gondok a közigazgatásban, amiket meg kell oldani, de előbb látnunk kell, hogy mit akar a kormány, milyen számítások alapján és milyen következményekkel – mondta. 

Kérdésünkre, hogy van-e valós esély arra, hogy a javasolt reform a közeljövőben megvalósuljon, Csibi Attila Zoltán úgy fogalmazott, hogy már egy ideje egyértelműen érezhető: a felső vezetés ragaszkodik a közigazgatási reformhoz. Jelenleg azonban nagyon nehéz megmondani, hogy ez mikor és milyen formában valósulhat meg. Mint mondta, a PSD javaslatát nem tartja jónak, a folyamatot ugyanis széles körű konzultációnak és parlamenti döntésnek kellene megelőznie. Az elnök hangsúlyozta, hogy bár elképzelhető olyan forgatókönyv, amely szerint lakossági véleményfelmérés nélkül születik meg a döntés, ezt azonban teljesen etikátlannak tartja, mivel „helytelen lenne a lakosság feje fölött eldönteni bármit is arról az élettérről, amiben élnek”.