Zágráb támogatja Koszovó függetlenségét és területi épségét

Horvátország támogatja Koszovó függetlenségét és területi épségét, valamint segíteni kívánja intézményei megerősödését, továbbá az Európai Unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás mielőbbi végrehajtását – mondta Davor Stier horvát külügyminiszter, miután Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat hétfőn Zágrábban.

„Koszovóval európai partnerségi megállapodást kötöttünk, amelyen keresztül lengyel és német szakemberekkel együttműködve tovább segítjük Koszovó intézményeinek megerősödését és a stabilizációs és társulási megállapodás mielőbbi végrehajtását” – hangsúlyozta Stier.

A horvát tárcavezető beszámolt arról, hogy a két minisztérium között kiváló a kapcsolat, valamint bejelentette a gazdasági együttműködés erősödését is.

Enver Hoxhaj megköszönte Horvátország támogatását Koszovó függetlenségi törekvéseiben. A koszovói tárcavezető beszélt az Észak-Koszovóban kialakult aktuális helyzetről is. Elmondta, hogy mielőbb meg szeretnék alakítani a koszovói szerb települések közösségét, de úgy értékelte, hogy a szerb képviselők távolmaradása a parlamenti ülésekről azt mutatja, erre „Belgrádban nincs politikai hajlandóság”.

Kiemelte, szó sincs arról, hogy a szerb települések közössége bármilyen végrehajtó hatalommal rendelkezne, szavai szerint integrálni kívánják a szerb kisebbséget (a koszovói társadalomba) az alkotmányban előírtak és az Ahtisaari-terv alapján. „Elfogadhatatlan, hogy a szerb települések közössége egyfajta meghosszabbított keze legyen Belgrádnak” – húzta alá.

Az Ahtisaari-terv a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó nemzetközi felügyelet alatti függetlenségét irányozta elő. A koszovói szerb települések közösségének létrehozásáról később, 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban azóta sem történt. Koszovót – Szerbia egykori déli tartományát – túlnyomó többségében albánok lakják, de a szerbek vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tartják a területet. Az 1998-99-es koszovói háború végén a NATO 78 napon át tartó légicsapásokkal távozásra kényszerítette a területről a jugoszláv hadsereg és a szerb rendőrség egységeit, Koszovót pedig az ENSZ ideiglenes igazgatása alá helyezték, illetve a NATO-vezetésű KFOR békefenntartó missziót vezényelték a területre.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is déli tartományának tartja a területet. Szerbián kívül Oroszország és Kína (mindkettő az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező, állandó tagja), illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – sem tartja független országnak Koszovót, míg a világ több mint száz állama szerint a terület önálló állam.