A hamisítás kiszűrése érdekében
Alapos európai vizsgálatnak vetik alá a Nyárád és Kis-Küküllő vidékéről származó mézeket is a közeljövőben, hogy megkeressék azok tulajdonságai és a méhlegelőt nyújtó táj kapcsolatát. A cél az uniós mézek és a hamisítványok elkülönítése.
A Mahoney kutatási program keretében az európai táj és az innen származó mézek tulajdonságait és kapcsolatának megértését, feltárását végzik. A kutatást egy, az Európai Bizottságnak egyenesen alárendelt központi kutatóintézet végzi a legmodernebb technológiával, és olyan mutatókat keresnek a termékekben, amelyek alapján elkülöníthető az uniós méz és az európai közösségen kívüli területekről származó hamisítvány. Ehhez olyan mintaterületeket kerestek, ahol már megvolt a megfelelő minőségű ökoszisztéma- szolgáltatás-feltérképezés. A kutatást négy országban végzik: Málta, Belgium, Magyarország és Románia. Hazánkban a Nyárád és Kis-Küküllő Natura 2000-területre esett a választás, mivel itt a marosvásárhelyi Milvus Csoport egyesület már végzett egy nagyon jó ökoszisztémaszolgáltatás-kutatást.
A méhészek is nyernek
A Nyárád folyása mellett Ákosfalva, Backamadaras, Csíkfalva, Dózsa György, Nyárádgálfalva, Nyárádkarácson, Nyárádmagyarós, Nyárádszereda, Nyárádremete, Székelyhodos, a Kis-Küküllő vidékéről Balavásár, Bonyha, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Havad, Kóródszentmárton, Makfalva, Mikefalva, Szásznádas, Székelyvécke, Szováta, Vámosgálfalva, továbbá Alsóbölkény, Alsóköhér és Csatófalva, Hargita megyéből pedig Etéd, Farkaslaka és Parajd községek termelői vehetnek részt benne. Ezekről a területekről 180, egyenként 100 grammos mézmintát kell begyűjteni, amit a közös európai kutatóintézetbe továbbítanak, ahol névtelenül, sorszámok alapján vizsgálják a mézeket. A mintákat nyújtó méhészek is nyernek a kutatással, ugyanis ingyen megkapják a térség méhlegelőinek részletes térképét, valamint saját mintáik eredményét, a méz kémiai összetételét és a mintában DNS-nyomot hagyó növény- és állatfajok listáját – tudtuk meg a Milvus munkatársától, Kelemen Katalin megbízott szakértőtől, aki úgy véli: tekintettel a méhek hatalmas ökológiai jelentőségére, a kutatás egész Európának létfontosságú.
Rosszabb már nem lehet
A mintagyűjtés el is kezdődött, de a közlekedési korlátozások miatt egyelőre felfüggesztették, ám ahogy a járványhelyzet javulni fog, folytatják, ugyanis a nyár végéig be szeretnék fejezni, hogy a laboratóriumi vizsgálatok ideje ne tolódjon el nagyon. Kelemen Katalin úgy véli, 60-100 méhészt kell majd felkeresnie a térségben. Amíg ez ismét lehetséges lesz, telefonon egyeztet a méhészekkel, adatokat gyűjt. Akikkel már terepen találkozott, mind lelkesen és segítőkészen fogadták a kezdeményezést, és remélik, hogy lesz eredménye a kutatásnak, mert ez egy bizonyos garanciát is fog jelenteni a méhészek számára, ugyanis a mézhamisítás terén már nem is lehet rosszabb a helyzet – vélik az ágazatban dolgozók.
