2019. június 24., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Közvita a főtéri mélygarázs kérdéséről

Az utóbbi hetekben főleg a virtuális térben igen heves vitákat váltott ki a Marosvásárhely főterére elképzelt mélygarázzsal kapcsolatban január végén, a városi tanácsban elfogadott határozat. Ez a beruházási terv volt a Marosvásárhelyi Rádió által útjára indított Beszéljük meg! című rendhagyó közvitasorozat második estéjének témája.

A vitát az ötletgazda intézmény székhelyének stúdiótermében, igen népes érdeklődés mellett tartották meg, a virtuális térben több helyen is teljes terjedelmében meghallgatható beszélgetést Szász Attila, a rádió főszerkesztő-helyettese moderálta, akinek lapunk főszerkesztője, Karácsonyi Zsigmond volt ebben segítségére. A beszélgetés során áttekintették ennek a beruházási ötletnek az előéletét és a várható hatásait, de ennél tágabb körű gondolatok is megfogalmazódtak a volt és jelenlegi városi tanácsosokat, hivatásos és civil szakértőket, mellettük pedig szép számmal a város élete és jövője iránt érdeklődő választókat megmozgató vitán.

Fotó: Karácsonyi Zsigmond


Tízéves előélet

A vitát Szász Attila moderátor vezette fel, megemlítve, hogy a mélygarázs témakörében hozott tanácsi határozatok sora 2009-ben kezdődött, de 2011-ben, 2018-ban is voltak ide vágó határozatok. A városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetőjét kérte fel a 2019. január végén elfogadott határozat bemutatására, és ismertette a vita szabályait is, miszerint a beszélgetés első körében minden érdekelt három percet kap álláspontja ismertetésére, ennek lezárultával pedig az esetleges válaszok megfogalmazására is időt kapnak a hozzászólásokban érintettek.

Az RMDSZ önkormányzati frakciója részéről dr. Magyary Előd a tanács 2009-es határozatának folytatásaként ismertette a legutóbbi döntést, amiben az új gazdasági mutatókat szavazták meg – a régi határozat folytatásaként –, azzal az elgondolással, hogy felszabadítják a főteret a forgalomtól. A kérdéskör történetét Törzsök Sándor, több önkormányzati mandátumon át volt városi tanácsos pontosította. Elmondta: 2009-ben az önkormányzat egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítését szavazta meg. A szabályok szerint minden egyes beruházás egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével kezdődik, amely kivitelezési változatokat és költségvetést tesz a tanács elé. 2011-ben került vissza ez a tanulmány a tanács elé, akkor az RMDSZ-frakció 10 tagja ellene szavazott, de az akkori tanácsban jelen lévő többi pártok 13 szavazatával ezt a tanácstestület elfogadta. A következő lényeges pillanata a történetnek 2017 júliusa, amikor a 222-es határozattal a jelenlegi frakció, illetve tanács megszavazta a mobilitási tervet, melyben ez a mélygarázs tételesen szerepel.

2019-ben azoknak a műszaki és gazdasági mutatóknak a megváltoztatását szavazták meg, ami 2011-ben már átment, de a magyar frakció szavazatai nélkül. Az első alkalom, amikor a magyar frakció megszavazta ezt a tételt, 2017 júliusa, a mobilitási terv keretén belül, illetve idén, 2019-ben.

Ennek a beruházási ötletnek a tízéves előélete során, de már korábban is, több parkolóház, illetve mélygarázs építésének ötlete is felmerült, amelyek különböző okokból szintén nem valósultak meg, ezeket az ötleteket Peti András tanácsos vette számba hozzászólásában, megemlítve azt is, hogy míg nálunk csak viták folynak, de beruházások nem történnek, addig például Kolozsváron tíz év alatt tíz parkolót építettek a forgalmi gondok orvoslására. A januárban megszavazott mélygarázs-határozat kapcsán a jelen lévő tanácsosok hozzászólásaiból kiderült még, hogy a tervezettel kapcsolatban nem volt egyhangú a frakció támogatása, más elképzelések is felmerültek, de a többség ezt támogatta, így kiálltak mellette.

Szász Attila, a háttérben Soós Zoltán
Fotó: Rákóczi Kinga


Több sebből vérző terv

A vitán elhangzott hozzászólások szerint ez a főtéri mélygarázsterv sem műszaki, sem gazdasági, sem forgalomszervezési szempontból nem támogatható, nem is beszélve a műemlékvédelmi szempontról, amire az e szemszögből védett övezetnek számító helyen több figyelmet kellett volna fordítani. Ezt összefogóan Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója, volt városi tanácsos foglalta össze. Már a tanácsi határozat elfogadása után jelezte, hogy a főtér műemlékek szempontjából védett övezet, ahol egy ilyen beruházásnak a megvalósítása több figyelmet igényelne, mivel legalább száz évre meghatározná a főtér arculatát. Tehát nagyon hosszú távú stratégiát szavazott meg a tanács különféle szaktanulmányok nélkül, ez volt a legnagyobb buktatója a tervnek, amit elkerülni jó lett volna előzetes konzultációval. Tatár Lehel, a POL képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a témakörrel kapcsolatos városházai közlemények a médiában összemossák a mélygarázs tervét a nemrég lezajlott – lapunkban is bőven foglalkoztunk vele – My City versenypályázat nyertes pályamunkájának látványtervével. Ez a pályamunka nem támogatta a mélygarázs építését, a két projekt egymással ellentétben is áll, mivel a mélygarázst a tervek szerint egy méterrel süllyesztenék a talaj szintje alá, így a médiában megjelentetett látványterveken szereplő fák, amelyek gyökerének 4-5 méter mély földre lenne szükségük, nem maradnának életben.

Tatár Lehel


A vízió szükségessége

Hivatásos és civil szakértők hozzászólásaikban egyetértettek abban, hogy a modern városrendezési és forgalomszervezési elveknek megfelelő városkép kialakításához, amibe ez a projekt több szempontból sem illik bele, egy jó városrendezési terv, azon belül pedig szakszerű, fenntartható mobilitási terv lenne szükséges. A jelenlegi, 21. századi városrendezési elvek a központok forgalmának csökkentésére irányulnak, arra, hogy inkább kivigyék a forgalmat a belvárosból, ne pedig betereljék oda. Hermann Mark Christian volt városi tanácsos vetette fel elsőként a vita során, hogy a helyes sorrend az lenne, ha először terelőutat építenének az átmenő forgalomnak, utána korszerűsítenék a közszállítást, és azután terveznének parkolókat is.

A városfejlesztéshez kell egy átfogó rendezési elv, egy vízió, amibe a különböző projekteknek illeszkednie kell. Ha ilyen nincs, akkor a különböző beruházások egyedi tervei nem fognak összeállni egy fenntartható városképpé – hangsúlyozta Hajdú Zoltán a Fókusz Öko Központ részéről, azt is felvetve, hogy a parkolás kérdéskörének a rendezése az egyik legerősebb városrendezési eszköz az önkormányzatok kezében. Parkolót oda építenek, ahova forgalmat akarnak, ahogy ez trend volt a múlt század nyolcvanas éveiig a nyugati országokban is, de ez az irányzat azóta megváltozott, azóta ott is szellősebb, kisebb forgalmú városközpontokat látni. A kevesebb forgalmat, jobb közszállítást, sétálóutcákat és alternatív közlekedési módokat szorgalmazó ökológus álláspontot támogató szakértők közül Gál Sándor hangsúlyozta, hogy a vita tárgyát képező mélygarázs nem elterelné a forgalmat a főtérről, hanem egyenesen mágnesként vonzaná oda, viszont szükség lenne több kisebb parkolóra a központ környékén. Hogy parkolóhelyek kellenek, de nem a főtér alatt, azzal Szakács László ökológus is egyetértett, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az átfogó elképzelések kidolgozásakor gondolni kellene a zöldövezetek minőségére is, mert ezeknek az ökológiai értéke legalább egyharmaddal csökkent a városban az utóbbi húsz évben, de akár 70%-kal is a forgalmas utakon, ami súlyosan egészségkárosító hatású.

Gál Sándor


Vízió, tervek nélkül?

Több felszólalásban is szóba kerültek a tervek, először annak kapcsán, hogy a fenntartható mobilitási terv keretében már két éve tételesen is elfogadta a mélygarázs projektjét a városi tanács. Az ennek a mobilitási tervnek a kidolgozásában részt vevő Gál Sándor szerint azonban a polgármesteri hivatal megrendelésére dolgozó tervezők jobbára csak összemásolták a különböző korábbi dokumentumokban szereplő adatokat, és szerveztek két közvitát civil szervezetek meghívásával, ami viszont nem volt elég. A tervben címszavakban vannak például parkolók előirányozva a lakónegyedekben, de a helyszínek nincsenek rögzítve. Kellene tanulmány a szükséges parkolóhelyek számának felméréséről is, hogy a helyzetet rendezni lehessen, mert elegendő parkolóhely létesítésével a mellékutcákban is lehetne helyet felszabadítani gyalogosok, kerékpárosok számára. Ám a városi közlekedési bizottságban lesöprik az autósforgalom csökkentésére irányuló javaslatokat és véleményeket.

A forgalomszervezési kérdéskörrel kapcsolatban Kodok Márton civil szakértő is megjegyezte, hogy a megyében folyó autópálya-építkezések során jövőre egy, de lehet, hogy két pályaszakasz is elkészül. Közben épül a Gyulafehérvár melletti A10-es pálya is, ezek együtt pedig drasztikusan meg fogják változtatni a Moldva felé tartó teherforgalom vonzáskörzetét. Ez most elmegy a Kolozsvár–Régen irányban, de ha a déli útvonal várható időtartama egyórányival felgyorsul, akkor ez a forgalom át fog menni a városon. A marosvásárhelyi körgyűrű az Egyesülés negyed oldalán papíron létezik, de a munka nem halad, az egész projekt kérdőjeles. A másik terelőút is problémás, papíron talán egyharmados hányadban készült el. Ám az a nagyobbik baja, hogy menetirányonként csak egy-egy sávos, így ha elkészülne, sem lenne hatékony. Ha most meghirdetnének egy versenytárgyalást Bukarestben, az másfél év múlva zárul le, és munkagépet két – két és fél év múlva ha látunk ott. A város három éven belül csak vonzza a forgalmat, és erre megoldás egyelőre nincs. 

Az említett mobilitási terv pedig a részét kéne képezze egy átfogó városrendezési tervnek. Ezt egy, a vita során a virtuális térben érkezett hozzászólás szerint 2002-ben időszerűsítették.

Az több szakértői felszólalásból is kiderült, hogy bár az utóbbi években dolgoztak ezen az átfogó dokumentáción, az nincs elfogadva, és országos politikai döntésnek betudhatóan szándék sincs rá, hogy a városok az ilyen terveiket befejezzék, így a városi önkormányzat is halogatja a marosvásárhelyi általános városrendezési terv kidolgozását.

Törzsök Sándor


A visszavonásra megérett  gumicsont

Több felszólalásban is felvetődött, hogy a mélygarázsprojekt tulajdonképpen egy gumicsont, amelyet az utóbbi évtizedekben már tapasztalt gyakorlat szerint a választási év közeledtével dobott be a jelenlegi városvezetés a köztudatba. Így a moderátorok felvetették a kérdést, van-e egyáltalán mód ebből a projektből kihátrálni? Erre reagálva Peti András fejtette ki: az igazságszolgáltatás vagy a kiállító hatóság tud visszavonni egy határozatot, a prefektúra kérésére ilyen gyakran meg is történik. És aláhúzott egy nem lényegtelen szempontot, amire már volt képviselőtársa is felhívta a figyelmet: hogy az RMDSZ-frakció nélkül már 8 éve elfogadott határozat alapján bármikor neki lehetett volna fogni ennek a projektnek, a januárban elfogadott határozat nélkül is, ha lett volna valós szándék a kivitelezésére. Azon is el kell gondolkodni, hány hasonló határozatot kellene visszavonni az utóbbi évekből. Ezt a projektet illetően a tulajdonképpeni döntés nem most született meg, és a kérdés az elmúlt két évben nem is volt politikai téma, de most azzá vált – hangsúlyozta. Több hozzászóló is egyetértett abban, hogy ezt a projektet vissza kell vonni, és mellette azért is lépéseket kell tenni, hogy az ugyanazon a tanácsülésen egy másik határozatban megszavazott hitelkeretre vonatkozó döntést is visszavonják, mert ha ez a mélygarázs nem is valósul meg, a többek között erre is jóváhagyott pénzt a választási évben a jelenlegi városvezetés közpénzből történő kampányolásra használhatja fel. A mélygarázsprojekt keltette vitás helyzet elkerüléséhez pedig korábban kellett volna hasonlóan átfogó nyilvános vitát szervezni. Ezt a moderátorok is hangsúlyozták, és a felszólalók is egyetértettek vele, mint ahogy abban is, hogy a tanács magyar frakciója és a választók között szükséges a rendszeres kommunikáció, nemcsak az ilyen vitákat generálható hibák elkerülése, hanem a döntések szakszerűbb előkészítése és átláthatóbbá tétele érdekében is.

Peti András




Kapcsolódó cikkek: