A víz nem alkohol

Dicsőszentmárton magánkézbe került szabadtéri strandjáról július második hetében, a strandidény indulásával párhuzamosan írtunk. Olvasóink ezt követően jelezték az üzemeltető egyedi politikáját, amelyet a helyi közösség egy része inkább turistakopasztónak, mintsem fogyasztóbarátnak talál. Ennek jártunk utána július utolsó vasárnapján a közel negyvenfokos hőségben.

A zsúfolásig telt parkoló arra engedett következtetni, hogy valóban igencsak népszerű a környékbeliek körében a helyi szabadidőközpont. A szabadtéri strand 1.500 fürdőző szabadidős kikapcsolódását teszi lehetővé. A fokozatosan mélyülő olimpiai méretű úszómedence legmagasabb vízszintje 1,80 m. A nagy teljesítményű szivattyúkkal huszonnégy óra alatt hatszor forgatják át, tisztítják folyamatosan a medence vizét. A tisztaság mellett az öltözők nyújtotta kényelem, a zárható ruhamegőrzők és a modern zuhanyzófülkék, a fotocellás csaptelepek, a márványutánzattal borított patyolattiszta mosdók, a hatszáz napozóágy is a fürdőzők kényelmét szolgálja, de a jelek szerint mindennek ára van.

A belépőjegy ellenőrzését követően ért kellemetlen meglepetés, ami hátraarcra késztette az érzékenyebb lelkületű fürdőzőket. Börtönlátogatás vagy szabadidős kikapcsolódás?

A belépőjegy ellenőre mellett gumibottal csapkodta a lábszárát egyik rendfenntartó, aki ellentmondást nem tűrő hangon jelentette ki, hogy ellenőrzés végett kötelező módon meg kell mutatni a csomagok tartalmát, ugyanis a dicsői strand területére sem élelmiszer, sem ivóvíz bevitele nem engedélyezett. Arra a kérdésre, hogy miért nem maradhat a félliternyi palackozott ásványvíz a szatyorban, arrogáns magyarázat érkezett: „A víz és a péksütemény is marad a megőrzőben, távozáskor majd visszakapják, a strand területén vásárolhatnak enni-, innivalót, ez a belső szabályzat, ki is van függesztve…” Kilépve még egyszer elolvastuk a szabályzatot, miszerint tilos élelmiszert, alkoholt és üdítőt bevinni a stand területére. Arra a felvetésre, hogy jelen esetben csak sima vízről lenne szó, a börtönőrre emlékeztető gumibotos alkalmazott azt felelte, hogy: „az is víz, vagy maga szerint nem…?” Hát… szerintem a víz nélkülözhetetlen a nagy hőségben, és senki sem vonhatja meg sem tőlem, sem mástól azon elemi jogunkat, hogy a vízzel telt palack a tikkasztó hőségben megbízható társsá váljék. Még akkor sem, ha ez a működtető marketingpolitikája, ami magyarán annyit tesz, hogy a belépők azt vásárolják meg és fogyaszthatják csak, amit odabent árusítanak. Erről az „apróságról” a július elején tett látogatásunk során egyetlen szó sem esett. Amint akkor az ügyvezető kifejtette, az évek során 1.200.000 eurót fektettek a fürdőhely korszerűsítésébe, és mivel a strandnak csak nyári idényben van pár hónapos bevétele, a befektetés gyors megtérülésében nem reménykednek, mindenekelőtt Dicsőszentmárton és környéke lakosságának a szabadidős kikapcsolódását szolgálná a létesítmény, de Medgyes és Balázsfalva környékéről is érkeznek strandolók.

Amint a fogyasztóvédelmi hivatal főfelügyelő- helyettese, Marcela Achim kérdésünkre kifejtette, ehhez hasonló marketingpolitikáról egyelőre nincs tudomása, bejelentés sem érkezett eddig hozzájuk, amit kivizsgálhattak volna, de az elkövetkezőkben erre is sor kerülhet.

Megtörténhet, hogy tilos mindennemű alkohol fogyasztása a létesítményen belül, de abban az esetben a strand területén sem forgalmazható alkohol. Amint a főfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, a fogyasztóvédelmi törvény a hasonló esetek szabályozására nem tér ki, amennyiben magántulajdonban lévő vendéglátóegységről vagy szabadtéri strandról van szó, az üzemeltető a saját marketingpolitikáját követheti. Természetesen az egyértelműen megfogalmazott belső rendszabályt jól látható helyre kell kifüggeszteni.