A vitatható döntést is be kell tartani
Egy alkotmánybírósági döntést lehet vitatni, lehet nem szeretni, el lehet mondani, hogy nem jó, de a döntést ettől függetlenül be kell tartani.
„Egy alkotmánybírósági döntést lehet vitatni, lehet nem szeretni, el lehet mondani, hogy nem jó, de a döntést ettől függetlenül be kell tartani. Ha az Alkotmánybíróság döntését valaki nem tartja tiszteletben, különösen egy olyan személy, akinek az Alkotmánybíróság bizonyos cselekedetet ír elő, akkor az már nem a jogállamról szól” – jelentette ki Cseke Attila, az Erdélyi Magyar Televízió Mérlegen című műsorában. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője az elmúlt hetekben kialakult súlyos alkotmányjogi vitákról, valamint a szenátus által elfogadott közigazgatási kódex kisebbségjogi vonatkozásairól beszélt Jakab Orsolya műsorában.
Úgy vélte, az alkotmánybírósági döntésekhez és a jogállamisághoz való megfelelő viszonyulásra korábban az RMDSZ is jó példával szolgált. „Az RMDSZ-nek az elmúlt években több alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban is volt komoly aggálya, elég, ha csak a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozására vonatkozó törvényre utalok, amelyet az Alkotmánybíróság 5-4 arányban, tehát egy szavazatot nyilvánított alkotmány-
ellenesnek. Nem tetszett nekik ez a döntés, vitatjuk is annak jogi alapját, de attól még tiszteletben kell tartanunk” – szögezte le a politikus.
Cseke Attila az erdélyi magyarság szempontjából fontos „fél lépésnek” nevezte a közigazgatási törvény szenátusi elfogadását, hiszen ez a közigazgatásban történő anyanyelvhasználat terén jelentős jogbővítést biztosít, kezdve a kétnyelvű utca- és köztérnevektől a helyi és megyei önkormányzati intézményekben kötelezővé váló anyanyelvű formanyomtatványokig, a teljes lépés viszont a jogszabály képviselőházi elfogadása lenne olyan formában, mint ahogy az átment a felsőházon. Erre van esély, de Romániában bármi megtörténhet – mondta, hozzátéve: ezúttal is voltak parázs viták, főként a kisebbségi vonatkozású rendelkezések mentén, amikor az ellenzéki pártok a megszokott, nacionalista érvekkel próbálták meghátrálásra kényszeríteni a beterjesztőket, ám a jogszabály összességében nem váltott ki olyan általános hisztériát, mint egy évvel ezelőtt.
A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének törvényi szabályozása kapcsán elmondta, erre mindeddig nem volt jogalap, következésképp pozitív példák is alig voltak ezen a téren Erdélyben. „Nem mondom, hogy ezentúl gördülékenyebb lesz a folyamat a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében, de ha egyszer a törvényes keret adott, onnantól kezdve van mit életbe léptetni. Erre ma megvan a esély” – mutatott rá.
Előrehaladottabb viszont a helyzet a közigazgatási tervezet által előírt magyar nyelvű formanyomtatványok ügyében: a kolozsvári székhelyű Kisebbségkutató Intézet ugyanis már kidolgozott közel 190 magyar nyelvű nyomtatványt, amelyek a különböző helyi és megyei önkormányzati intézményeknek különböző témakörökben magyarul adnak egy keretet, ezek egységesítéséhez és bevezetéséhez azonban a közigazgatási kódex mellett egy ezeket hitelesítő kormányhatározatra is szükség lesz.
Cseke Attila közölte, reményeik szerint döntő házként a képviselőház várhatóan június végén szavaz majd a közigazgatási kódexről.
