Visszahoznák a népfőiskolát Erdélybe

Rangos előadók részvételével zajlott a múlt hét végén

Makfalván a Népfőiskolai Napok rendezvény. Itt vannak a gyökerek, a jövőben meghonosítanák a népfőiskolai tevékenységet – hangzott el a helyszínen.

A háromnapos népfőiskolai előadás-sorozaton Makfalván pénteken, szombaton és vasárnap számos érdekességet hallhattak-láthattak az érdeklődők. Az esemény Gábor Áron Árpád helyi református lelkész, Kiss Károly nyugalmazott helyi lelkész és nt. dr. Kis Boáz nyugalmazott esperes áhítataival kezdődött, a jelenlevőket Vass Imre polgármester köszöntötte, a budapesti Pécsi L. Dániel képzőművész a címertani munkáit mutatta be, Dinnyés József zeneszerző egyházi énekeket adott elő, Meleg Vilmos, a nagyváradi színház nyugalmazott igazgatója Juhász Gyula Trianon, Sajó Sándor Magyarnak lenni és József Attila Nem, nem, soha című költeményét szavalta el. A szovátai Engi Albert egy svájci völgyben élő hunokról, a kibédi Ráduly János a makfalvi múzeum két rovásírásos emlékéről értekezett, a helyi Péterfi Levente Dósa Dániel életét és munkásságát ismertette, Izsák Balázs a székelyföldi autonómiamozgalomról tartott előadást.

A rendezvényre a makfalvi református egyházközség és a polgármesteri hivatal szervezésében került sor, partnerük a Magyar Népfőiskolai Collegium (MNC) volt. Makfalva több mint tíz éve részt vesz az MNC magyarországi konferenciáin – tudtuk meg Vass Imre polgármestertől. Fontosnak tartották a Népfőiskolai Napok megszervezését, hiszen ennek Makfalván hagyománya van, és a 19. században a helyi Wesselényi kollégium az első magyar népiskolák közé tartozott. Már többször voltak népfőiskolai előadások a településen, de ez volt az első háromnapos rendezvény – mondta el lapunknak az elöljáró.

„Magyarságmentést végzünk”

Az MNC a személyiségformálás révén igyekszik segítséget nyújtani az elszakított területeken élő magyarok identitásának megőrzéséhez, a magyar–magyar kapcsolatok ápolásához, tulajdonképpen magyarságmentést folytat. A népfőiskolák gyökerei az 1835-ben alapított makfalvi kollégiumig nyúlnak vissza, ezért is jöttek most ide a rendezvénysorozattal – részletezte kérdésünkre dr. Kis Boáz, az MNC ügyvezető elnöke. Idén a horvátországi magyarokhoz is ellátogattak, Nagyvárad környékére is, a közeljövőben Kárpátalját keresik fel, áprilisban pedig Felvidékre utaznak. A körükben van zeneszerző, címerkészítő és előadóművész is, hiszen a magyar kultúrát és hagyományokat viszik magukkal és adják át a külhoni magyaroknak, de helyi előadókat is bevonnak, akik ismerik a sajátosságokat és azokat a dolgokat, amelyekről nem beszél a történelem. Egyik volt magyar miniszterelnök azt mondta, merjünk kicsik lenni, de ahelyett, hogy feladnánk magunkat, erősíteni kell a magyarságtudatot. Sütő András írta a Sikaszói fenyőforgácsok című munkájában, hogy a fű elhajlik a szélben, de a lényeg, hogy a gyökér megmarad. Nekünk is egy stabil állapotot kell létrehoznunk, és meg kell maradnunk, hiszen van még feladata a magyarságnak. 

Tavaly novemberben volt száz éve, hogy befejeződött az első világháború. Jövőben lesz százéves a tragikus trianoni békediktátum, de „ezek a szálak nincsenek elvarrva”, ezért az MNC egy lelki egyesítést szeretne végezni az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai magyarság körében – mutatta be a Népújságnak a Budapesten bejegyzett szervezet szerepét dr. Kis Boáz.

Állandóvá tennék

Érdekes előadásokat hallhattak az érdeklődők a makfalvi közösségi házban és a református templomban. A hármasfalusi Sándor János fafaragó művész mindhárom nap jelen volt. Főleg a címertan terén hallott újdonságokat az előadótól, aki a címerekben kívánja egyesíteni az elszakított magyar területeket, településeknek, területeknek, intézményeknek, egyházaknak készítve címereket. Nagyon tetszettek neki a versek is, amelyek lelkileg felemelték. Minden előadás a kedvére volt, viszont örült volna, ha több fiatal és pedagógus érdeklődött volna irántuk. 

A székelyabodi Marton Antalt mindig érdekelték a hasonló rendezvények, és mivel a községben rendezték, szívesen vett részt az előadásokon, leginkább Pécsi L. Dániel címerei ragadták meg. Úgy véli, az ilyen rendezvényekre nagy szükség van a magyar öntudat megőrzése érdekében.

A polgármester szerint a részvétel jó volt, érdekes előadásokról maradtak le azok, akik nem kapcsolódtak be. Állandóvá szeretnék tenni ezeket az előadásokat, más előadókra is számítanak, az MNC-vel pedig folytatják az együttműködést, Pécsi L. Dániel elkészíti Makfalva község címerét, de a székely majálison is részt vennének a magyarországi ismerősök.