Visszafogott magyar szavazókedv

Magas román részvétel az EP-választásokon

Magas részvétellel, komolyabb incidensek nélkül zajlottak a vasárnapi európai parlamenti választások Romániában. Ugyancsak vasárnap lehetett szavazni az államelnök által kitűzött, az igazságügyi törvényekre vonatkozó referendumról is. Lapzártakor az RMDSZ becslései alapján a magyar részvétel továbbra is elmaradt a országostól.

Országos szinten 18.267.997 szavazópolgárt vártak az urnákhoz a 18.730 szavazókörzetbe. Külföldön a diplomáciai kirendeltségeknél 441 szavazóirodát rendeztek be.

Maros megyében az állandó választói névjegyzéken 478.729 szavazópolgár szerepel, és megyeszinten 568 szavazóiroda várta az állampolgárokat. 

Hogy mennyit ér a szavunk az EP-ben, attól függ, hogy hányan megyünk el ma szavazni

– Egy erős Európai Unióra szavaztam, amelyben Erdély fejlődik, és amelyben az őshonos kisebbségek is védelmet nyernek – hangsúlyozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki az európai parlamenti választáson és a referendumon is voksolt. Abban bízik – mondta –, hogy a vasárnapi szavazást követően az erdélyi magyaroknak lesz hangjuk Európában, és nemcsak hangjuk lesz, de sikerül is befolyásolniuk az unió alakulását. „Arra szavaztam, hogy a következő években legyen gazdasági fejlődés és megerősödés, Európa népei legyenek biztonságban.”

Erős Kárpát-medencei magyar képviseletre szavaztak 

Az RMDSZ Maros megyei tisztségviselői reggeli nyilatkozatuk szerint az  erős magyar képviseletre adták a voksukat.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke Szovátán voksolt.

– Az erős Kárpát-medencei magyar képviseletre szavaztam. Hogy legyenek a magyarságnak olyan képviselői az Európai Parlamentben, akik harcolni fognak a kisebbségügyi törvényért és közösségünk érdekeiért. Egy olyan Európára szavaztam, ahol nincs kettős mérce, ahol a magyarok egyenrangú európai állampolgárok – monda a megyei tanács elnöke. 

Csép Andrea képviselő nyilatkozata:  – Egy erős magyar képviseletre szavaztam ma. Egy olyan képviseletre, mely tenni fog jogainkért, és bele fog szólni a döntésekbe. Mi, magyarok, össze kell fogjunk, nagy szükségünk van egymásra. Ezek azok a pillanatok, amikor meg tudjuk mutatni a magyarság összetartó erejét. Hiszem azt, hogy együtt erősek leszünk, hiszem azt, hogy egy erős magyar közösséget senki nem fog tudni ellehetetleníteni.

Novák Zoltán szenátor: – Egy egységes és biztonságos Európára szavaztam, és arra a történelmi lehetőségre, hogy a Kárpát-medencei magyarok egységesen lépjenek fel az Európai Parlamentben. Olyan jelöltekre szavaztam, akik képviselni fogják az őshonos kisebbségeket. Arra biztatok mindenkit, éljen állampolgári jogával, és menjen el szavazni. Ne viszonyuljunk passzívan sorsunkhoz. 

Vass Levente képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke: – Marosvásárhely megerősödéséért, a határokon átnyúló magyar–magyar kapcsolatok és erdélyiségünk fenntartására szavaztam.

Az egységes Kárpát-medencei magyar képviselet erősítésére, a magyar jövőre szavazott Biró Zsolt parlamenti képviselő is, aki részvételre buzdított minden magyar választópolgárt. – Ma eldől, hogy milyen lesz a jövő Európája. Eldől, hogy milyen lesz az Európai Unió öt vagy 10 év múlva, és eldől, hogy megőrizhetjük-e kultúránkat, keresztyénségünket az öreg kontinensen. Eldől az is, hogy képesek vagyunk-e élni a lehetőséggel, hogy ténylegesen megvalósuljon a határok feletti nemzetegyesítés a Kárpát-medencében.

Délben lanyha volt a választási kedv az erdélyi magyar megyékben

Az RMDSZ déli tájékoztatója szerint jelentősen alulmaradt a választási kedv az erdélyi magyar megyékben az országos átlaghoz képest. A magyar részvétel lemaradása nagyobb, mint a korábbi EP-választásokon és mint az utóbbi parlamenti megmérettetésen–mutatott rá Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a 13 órai adatok alapján. 

– Rekordméretű részvételt mérnek az eddigi európai parlamenti választásokhoz, de az országos parlamenti választásokhoz viszonyítva is. 13 órakor országosan 20,2 százalékos volt a részvétel – ezzel szemben a magyarok 19 százaléka ment el szavazni. Ez 6 százalékos lemaradást jelent a románok által lakott településekhez képest – taglalta az ügyvezető elnök, majd hozzátette, hogy az erdélyi, magyarok által jelentős arányban lakott megyék közül Kolozs megyében kiemelkedő a részvétel, jelentősebb lemaradás Szatmár és Kovászna megyékben tapasztalható.

Nagy különbség a városi, illetve a vidéki szavazókedv között

A Központi Választási Iroda 15 órás adatai szerint nagy a szakadék a városi, illetve a vidéki környezetben élők szavazási kedve között. – Nagyobb mozgósításra van szükség a vidéki magyar településeken, mert jelenleg országosan közel 1 millió választópolgárral többen szavaztak városon, mint vidéken. Nem hagyhatjuk, hogy a román városok döntsenek a magyar gazdák jövőjéről – mutatott rá az RMDSZ ügyvezető- elnöke.

16 órakor a magyar részvétel lemaradása még mindig elmaradt az országosétól

A Központi Választási Iroda (BEC) 16 órás jelentése alapján az országos részvétel 32 százalék (külfölddel együtt), ami jelentősen magasabb, mint a korábbi EP-választásokon, illetve a 2016-os parlamenti választáson. 

Barna Gergő szociológus:  Ha elmarad a magyar részvétel az országostól, veszélybe kerül az 5 százalék

– Ha elmarad a magyar részvétel az országostól, veszélybe kerül az 5 százalék. A 18 órai részvételi adatokat nézve továbbra is azt látjuk, hogy jelentősen megugrott a részvétel a korábbi EP- és a 2016-os parlamenti választáshoz képest – ez ki is fog tartani urnazárásig – fogalmazott Barna Gergő szociológus. Bár valamelyest felzárkóztak a magyar megyék is, továbbra is 3 százalékos a lemaradás az országos részvételhez képest. Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy délután 4 és 6 óra körül kiegyenlítődik a román és a magyar részvétel, de ez most nem történt meg. A szakember szerint teljesen más dinamikát rajzolt ki a mai nap, mint a korábbi választások, ezért nehéz megmondani, hogy mi fog történni a következő két és fél órában. A részvételkülönbségtől függ az eredmény: ha elmarad a magyar részvétel az országostól, veszélybe kerül az 5 százalék – mondta.

A Központi Választási Iroda 19 órakor közvetített jelentése alapján az országos részvétel 43,7 százalék (külfölddel együtt), ami jelentősen magasabb, mint a korábbi EP-választásokon, illetve a 2016-os parlamenti választáson. Az RMDSZ becslései alapján a magyar részvétel továbbra is elmarad az országos részvételtől, ellentétben a korábbi választásokkal , amelyeken erre az időpontra kiegyenlítődött a különbség. Az erdélyi, magyarok által jelentős arányban lakott megyék közül Szatmár, Kovászna és Hargita megyékben számottevő a lemaradás az országos átlaghoz képest.