A napokban „eredeti” ötlettel állt elő a technokrata kormány közoktatási minisztere.
A napokban „eredeti” ötlettel állt elő a technokrata kormány közoktatási minisztere. Adrian Curajt kutatóként, feltalálóként, nemzetközi kapcsolatokért felelős személyiségként ismerik egyetemi körökben. Aki ehhez a színvonalhoz szokott, annak nehéz elképzelnie a romániai közoktatásra, és különösen annak a peremvidékeire jellemző helyzetet. Miniszterként arról tájékoztatták, hogy a nyolcadik osztály elvégzése után a diákok 25 százaléka abbahagyja az iskolát, ezért a napokban azt a korábban többször meglobogtatott javaslatot tette, hogy a kilencedik osztályt az általános iskolákhoz kellene csatolni. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelő intézkedés nyomán az általános iskola az előkészítő osztállyal együtt tíz-, a középiskola pedig hároméves lenne – magyarázta a sajtóban a nem túl eredeti ötletet, amelyet feltehetően uniós nyomásra gyöngyöztek ki öt évvel ezelőtt a törvényalkotók a 2011-es közoktatási törvényben. Az ágazati szakszervezetek és a szülők országos szövetségének nyomására azonban, akik hevesen bírálták a vonatkozó törvénycikkelyt, a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel módosította azt. Ha ez nem történik meg, a nyolcadik osztály végzőseire az ősztől már alkalmazták volna, hogy a kilencedik osztályt az általános iskolában járják ki.
A felsőbb körökben mozgó miniszter a jelek szerint nem tudja vagy nem akarja tudni, honnan ered az iskolából kimaradó 25 százaléknyi fiatal. Feltehetően nem tájékoztatták arról, hogy ezek többségét a romániai iskolák fennmaradásában fontos szerepet játszó roma diákok teszik ki. Akik azon szülői meggondolás alapján hagyják abba az iskolát, hogy eleget tanultak ahhoz, hogy abban a közösségben boldoguljanak, ahol felnevelkedtek. Őket beiskolázni olyan eredményesen, hogy ki is járják a kilencedik osztályt (sőt, évekkel ezelőtt a tizediket is), szép feladat lenne, de a próbálkozásba beletörött az egyébként sokkal diktatórikusabb és fegyelmezettebb szocialista oktatásügy foga is.
A diákok kis százaléka az anyagiak miatt nem tudja vállalni az ingázást, de ezt a helyzetet némileg orvosolhatja a szakiskolásoknak járó ösztöndíj, valamint az is, ha a kormány nem maradna el a középiskolásoknak járó ingázási költségek fedezésével. Ami lehetővé tenné, hogy a miniszter szerint önálló boldogulásra képtelen diákok családi környezetben maradjanak.
Ezzel szemben valószínűleg nem fontolgatta, hogy azokban a községközponti iskolákban, ahol a foghíjas összevont osztályokra is alig elegendő a diák, melyik évfolyamhoz csatolnák a kilencedik osztályt.
A tehetséges tanulókat hajdanán már negyedik, hatodik osztálytól a pap, a tanító javaslatára gimnáziumba vitték, ahol hírességeket vagy legalábbis jó szakembereket neveltek belőlük. Most, a 21. században egy elit miniszterrel az élen elindulunk visszafelé?
