Vissza a gyökerekig

Szombaton az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) tagjai a természet helyett a marosvásárhelyi várban levő múzeum felé vették útjukat.

Szombaton az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) tagjai a természet helyett a marosvásárhelyi várban levő múzeum felé vették útjukat. A tárlat, amely a szervezett hagyományokkal rendelkező erdélyi természetjárás történetét mutatja be (fotókon, értékes tárgyakon át) szeptember végéig tekinthető meg a volt sorozóközpont, (egykor városháza és fogda) szépen restaurált épületében. A kiállítást szombaton délelőtt Dósa László, az EKE marosvásárhelyi osztályának vezetője nyitotta meg.

A falakon, a tárlókban látható az EKE első hivatalos zászlója, a szép Erzsébet zászló, hazai és külföldi természetjáró egyesületek több mint százéves jelvényei, tagsági lapok, korabeli térképek, dedikált könyvek, útleírások, fekete-fehér tájképek, a természetjárás eszközei (szeges bakancs, sátor, fényképezőgép stb.), az erdélyi természetjárás meghatározó személyiségeinek, Orosz Endrének, Balogh Ernőnek a hagyatéka, Czárán Gyula használati eszközei, iránytűk és a néma zongora, amit kirándulni is magával vitt, hogy a gyakorlást ott is folytathassa.

A szervezők, az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosvásárhelyi Osztálya, a Maros és a Kolozs Megyei Múzeum és a Maros Megyei Hegyimentő-szolgálat a megyei EKE-osztályok tulajdonában levő, magángyűjteményekből származó és az említett múzeumok anyagából származó tárgyakat állították ki. A tárlat megszervezése azért időszerű, mert az erdélyi természetjárás kialakulásában és fejlődésében meghatározó szerepet betöltő EKE az idén ünnepelte megalakulásának 120., újraalakulásának 20. évfordulóját – hangzott el a bevezetőben.

Kötelességünk ezt a hagyatékot ápolni és a jelen értékeit hozzátéve továbbadni unokáinknak. – mondta Dezső László, az EKE országos elnöke, aki értékelte azt a nagyszerű összefogást, amelynek eredménye a Romániában és Magyarországon is egyedi tárlat. Az egyesület története kapcsán beszámolt arról, hogy a kettős évfordulót májusban Kós Károly varjúvárának árnyékában 300 természetbarát ünnepelte. Felhívta a figyelmet a jubileumi évfordulóra összeállított könyvre, amely a kiállításon is látható. Az Erdélyi Kárpát Egyesületet pedig egy tölgyfához hasonlította, amely kemény, magasba törő törzsével, messze szerteágazó koronájával, erős gyökereivel tántoríthatatlanul állja az idő próbáját, s ha egy ág elszárad, helyette újabb hajtások sarjadnak. Beszélt a hajdani Kárpát múzeumról, amelyet a kolozsvári Mátyás-házban rendeztek be az alapítók, s 1902. október 12-én, Mátyás király szobrának avatása napján nyílt meg, s jelképes értékű, hogy a szobor felújításának évében rendezték meg az erdélyi természetjárás történetét bemutató tárlatot. Az egykori múzeum minden darabját az államosításkor a hatóságok elkobozták, eltüntették, s ma az örökség szanaszét bukkan fel a nagyvilágban. Köszönetet mondott Nyisztor Miklós és Stefanov Titusz EKE-tagtársaknak, akik számára nem közömbös a hagyaték, s akik értékes darabokkal gazdagították a tárlat anyagát.

A gyergyói származású, Debrecenben élő Nyisztor Miklós elmondta, hogy olyan kincseket hozott el Marosvásárhelyre, amelyeket először láthat a közönség: Czárán Gyula és Hankó Vilmos dedikált könyvei (A Székelyföld leírása, Erdélyrész ásványvizeinek a leírása), Hermann Antal első EKE-tagsági igazolványa, a Mátyás Vilmos, (aradi osztály) által rajzolt eredeti térképek, az általa írt könyvek a 30-as évekből, oklevelek, képek, metszetek. Gazdagon illusztrált, igényes tartalommal megjelentetett kiadványok, helytörténeti értékű tájleírások, ami kiváló forrásanyag a mai kutatóknak. – Folyamatosan keresem, kutatom, hogy mit lehet megmenteni az utókornak. Egy gyűjtemény nem lehet öncélú, s én sem a magam örömére gyűjtöm, fel szeretném dolgozni, közreadni, bemutatni a nagyközönségnek – mondta a Debrecenben élő gyűjtő, aki EKE-tagként gyakran jár haza Erdélybe.

Soós Zoltán a megyei múzeum igazgatója bemutatta a helyszínt. A katonaság által használt volt sorozóközpont Marosvásárhely XVII. századi középülete volt, ahol a polgármesteri hivatal székelt, s az üveglappal borított padlón be lehet tekinteni a hajdani városi tömlöcbe. A múzeumigazgató köszönetet mondott a megyei tanácsnak a támogatásért, majd arról biztosította a jelenlevőket, hogy a gyűjteménynek állandó helye lesz a természetrajzi múzeumban, ha az épület felújítása befejeződik.