Mintha hallanám

*Fotó: Vajda György (archív)

– Mindenszentekre –

A hűvös őszi szél halálról beszél, 

és a hulló levél, amely földet ér,

meg a hideg eső, mely a földre hull,

a szívem tépázza lankadatlanul.

Indulok mélán a temető felé,

szüleim helyeztük nagyon rég belé,

ám lelkem mélyén gyakran visszajárnak,

hogy az életben ne egyedül járjak.

Mintha hallanám jó apám szavát,

s olykor látni vélem anyám mosolyát,

habár elmentek, bennem tovább élnek,

noha lakói már a megnyílt égnek;

nincsenek bár köztünk, összetartozunk,

hisz a Végtelenben majd találkozunk.