A vihar „előrejelzése”

Negyedszerre szállja meg Mikházát a hétvégén a marosvásárhelyi Spectrum Színház társulata. Az utolsó Shakespeare-mű bemutatója előtt Török Viola rendező és a darab szereplői a Jazz Clubban arról beszéltek a média képviselőinek, hogy mit jelentett számukra A vihar legújabb megszületésének részévé válni. 

– Nagy kihívás nekünk ez a darab. Igyekszünk kihasználni a mikházi világ adta lehetőségeket, ez az ember és természet kapcsolatára összpontosító témaválasztásban is tükröződik – mondta a rendező, akitől azt is megtudtuk, hogy a próbák nem a Nyárád menti faluban, hanem Nyárádszeredában zajlottak, de a bemutató előtti napokban mindenképpen beleolvadnak a mikházi varázsba. 

– Viharos nyarunk volt az idén, ebben a mindent felkavaró, de tisztítólag is ható hangulatban dolgoztunk. Vihar után új fényben látjuk a világot. Nem véletlen, hogy Shakespeare ezt választotta témájául utolsó, összegző művéhez, amelyben újragondolja az életét. Ebben a darabban a korábbi témák is visszatérnek – hatalom, szerelem, szülő-gyermek kapcsolat –, és az a szép benne, hogy míg korábban a Shakespeare-művekben nemigen voltak pozitív gondolatok, A viharban az ember jelenik meg, akinek az a célja, hogy békében éljen a világgal. Ott van a kérdőjel, hogy sikerül-e ez, de Shakespeare bízik benne, hogy igen – tette hozzá Török Viola, majd a történet körvonalazásakor a szereposztásra is kitért.

– A főszereplő, Prospero az a színházi ember, aki rendez, tanít, a cselekményt irányítja. Tatai Sándor tanár úrban egy meggyőző Prosperóra találtunk. Segítője, a Szász Anna alakította Ariel, mintha mindig kitalálná a gondolatait. Prospero álma az, hogy a világ jobb legyen, és ennek megvalósulását a fiatalokban látja. Az álom megtestesítője Miranda, őt Ritziu-Ilka Krisztina kelti életre a színpadon. Miranda párját, Ferdinándot Kinda Szilárd játssza. A vihar furcsa szereplője Calibán, akit a társulat új tagja, Mihály Szilárd formál meg. Ő az a szigetlakó, akit Prospero megpróbál civilizálni. Kicsit a szarvassá változott fiúra emlékeztet, az őserővel való találkozás megjelenítője, amit az ember nem tud uralni. Alakjában az is kifejezésre jut, hogy nem biztos, hogy rosszak, megfékezni valók a vad ösztönök. A hatalom képviselői a négy herceg, ők azok a szereplők, akik a hatalom bűvöletében elveszítik az élet lényegét. A szigetlakókat, szellemlényeket a Bekecs néptáncegyüttes öt táncospárja alakítja. Ők a körülöttünk levő jó-rossz világ megtestesítői, azé a világé, amely zenével, tánccal reagál az eseményekre. A koreográfia Ivácson László munkája, aki, akárcsak A vihar zeneiségét biztosító Kelemen László, nagyon ráérzett a darab szellemiségére. Szélyes Andrea jelmezei és a figyelmet a belső valóságra irányító díszletek az álomvilág megjelenítői.  

A továbbiakban a művészek meséltek a darabbal kapcsolatos megéléseikről.

– Nagyon ritkán adatik meg egy színésznek egy ilyen lehetőség, és rendkívül hálás vagyok, hogy megpróbálkozhatom ezzel a szereppel. Egy új jelenséggel van dolgom, Prospero ugyanis, a színészre kivetítve, egy zsarnok. Nem a színész bújik a karakter bőrébe, hanem éppen fordítva, ő sajátítja ki magának a színészt. Nagyon érdekes lelkisége van ennek az egésznek. A darabban tömören megfogalmazott bölcsességek nem nagyon hagyják nyugton az embert – mondta Tatai Sándor. 

Szász Anna így foglalta össze 

Ariel karakterét: – Ő az a szellemiség, aki a szabadságot keresi, és annak reményében felvállalja a szolgaságot. Úgy érzem, sikerült egy színesebb figurát létrehoznom, ebben az is nagy segítségemre volt, hogy együtt dolgoztam a sok kobolddal, szellemmel. 

Török Viola ennek kapcsán a darab zenei és mozgásvilágát is körvonalazta.

– Kezdetben egy koboldos, ősi zenevilág rajzolódik ki, ami a néptáncban csúcsosodik. A mozgásvilágban egy fejlődési folyamatot látunk, amely a bennünk lévő indulatokat érzékeltető, majdnem állati mozgásokból indul, és elérkezik a néptánc világához, amely az emberré válást jelenti. Nem véletlen, hogy a mű a zenére épít, hiszen az az üzenete, hogy a szavakon túl van egy másik világ, ami kiszélesíti a mondanivalót. A zene, a mozgás, a művészet a szellemiség megtisztító formája. 

A továbbiakban a Mirandát alakító Ritziu-Ilka Krisztina vette át a szót, aki a Bekecs táncosaként is jelen van a darabban.

– Az együttes számára ez egy igen kemény falat, hiszen egy másféle, kortárs mozgásvilág megjelenítéséről van szó, amely az ösztöni lét kifejezője. Ezeket a mozgásokat Miranda is átveszi, közben sok mindennel szembesül, sok mindent megtanul, többek között azt is, hogy az a jó, ha az ember szabadjára engedi a testét, hogy feldolgozhasson mindent, amire szüksége van.

Ferdinánd alakja kapcsán elhangzott, hogy ő az a fiatalember, akiben pontosan a helyükön vannak a dolgok, az ideális tanítvány, aki ifjú kora ellenére bölcs, tisztánlátó, fel van vértezve a világ gonoszsága ellen. Benne testesül meg Prospero, a művészet és az igazi tanítók reménye. 

– Ferdinánd figurájának fő vonala a szerelem. Egy színész számára ez a legnagyobb kihívás, a nézőt ugyanis nem lehet becsapni – mondta Kinda Szilárd. 

Calibán alakítója, Mihály Szilád így jellemezte karakterét: – Úgy képzelem el őt, mint egy vadlovat, amelyet az ember befog és felnyergel. Nehéz feladat volt kitalálni azt a mozgásvilágot, amiben ez a lény létezik. 

Az Alonsót alakító Kárp György a 80-as években a Bulandra színházban játszott Shakespeare-darabot idézte fel. Akkor A vihar miatt kulturális turizmus indult be – emlékeztetett a színművész. 

A vihar július 25-én, pénteken 

és 26-án, szombaton 21 órától látható a Csűrszínház színpadán. Ezt követően évadnyitó előadásként tekintheti majd meg a nagyérdemű a Spectrum Színház új székhelyén, a továbbiakban pedig más településekre is el szeretné vinni a 

társulat.