Vigadoztak, táncoltak és lakmároztak

Szombaton került sor a második osztályos kisdiákok mesemondó versenyének körzeti szakaszára. A vetélkedők egyik helyszíne a közelmúltban korszerűsített sáromberki kultúrotthon volt, ahol 24 tanuló mesélt és szórakozott a délelőtti órákban.

A környék tanintézményeiből érkezett apró mesemondókat, valamint a kísérő pedagógusokat, szülőket elsőnek Marton Margit tanítónő köszöntötte, majd Incze Jenő helyi iskolaigazgató vette át a szót. 

– A mai rendezvény lényege, hogy a magyar nyelv ápolása, valamint a népmesék továbbadása mellett minden résztvevő érezze jól magát, hogy aztán feltöltődve, gazdag élményekkel térjen haza – hangsúlyozta az intézményvezető.

Ezt követően Margit tanító néni a forgatókönyv keretmeséjét ismertette, egy titkot bízva a kis versenyzőkre. Elmondta, hogy a faluvégen lakik egy család, hét gyerekkel, akik a közelmúltban nagy hibát követtek el. Luca napján kikezdtek a boszorkányokkal, ezért szomorú dolog történt velük. Akaratuk ellenére nem tudnak dolgozni, nincs aki a háznál fonjon, szőjön, kukoricát fejtsen, fát vágjon. – Tudomást szerezve a dologról, a lustálkodókat Samu bácsi, a falu mesemondója látogatta meg, aki meséket mondott a családnál, s ezt hallva a gyerekek rögtön elkezdtek dolgozni. De miután távozott a mesemondó, ismét a lustaság telepedett rájuk, s nem akarnak semmit csinálni. Samu bácsi elhozta ma közénk a hét gyereket, hogy meséiteket hallgatva visszatérjen a munkakedvük – fejtette ki a pedagógus, és sorra szólította be a hét testvért. A mesemondók székére meseládikót helyeztek, hogy a mesék címeit összegyűjtsék és átadják a családnak. 

A mesemaratonon számos ismert és néhány kevésbé ismert népmese hangzott el. A jelenlévők megismerhették Kolontos Palkó történetét, volt, aki a hiú királyról, más a bugyuta emberről, a három pöszéről mesélt. Ahogy telt, múlt az idő, a kedves, helyenként tanulságos történeteket hallgatva, lassan visszatért a lusta gyerekek munkakedve. Peregni kezdett az orsó, mozgásba lendült a kézi fejtő, láthatóvá vált a szorgos kezek gyümölcse. A mesék közti szünetekben mozgásos, dalos játékokkal lazíthattak a versenyzők, a zsűri eredményhirdetésére várva néptáncot tanulhattak a marosvásárhelyi Napsugár együttes táncosától, Mózes Hunortól. Éhesen, szomjasan sem maradt senki: meleg fánk, kalács, szendvics, citromos tea bőven jutott mindenkinek. 

A vetélkedő végén a kis mesemondók kerámiából készült varázssípot, meséskönyvet, emléklapot vehettek át a szervezőktől, majd sor került az eredményhirdetésre, az oklevelek kiosztására. Borbély Lajos magyartanár, a zsűri elnöke elmondta, hogy a délelőtt folyamán lemérték a mesék varázserejét, ami kellemes élményt jelentett az öttagú bírálóbizottságnak. A dicséret mellett néhány javaslat is elhangzott azzal kapcsolatosan, hogy a közeljövőben a versenyzők és a felkészítő pedagógusok mire figyeljenek a leginkább. A tanár úr azon kritériumokat, követelményeket is elsorolta (hanghordozás, átélés, pontos, tiszta beszéd, idővel való gazdálkodás stb.), amelyek alapján a zsűri döntést hozott, megnevezve a megyei szakaszra továbbjutó tanulókat. Első helyezett a körtvélyfáji Berekméri Bálint lett (felkészítő tanító: Antal Ibolya), aki a dohány meséjét osztotta meg a jelenlévőkkel, zsenge korát meghazudtoló módon. A második helyet Tamási Csengének ítélte oda a zsűri, a harmadik helyet Kovács Bernadett szerezte meg. Mindkét tanuló a marosvásárhelyi 7-es számú iskola diákja, a felkészítő pedagógus Molnár Erika tanítónő volt. Különdicséretet kapott öt tanuló, köztük a marosszentgyörgyi Máté Dalma, aki testi fogyatékossága ellenére nagyszerűen mutatta be kedvenc népmeséjét és a közönség egyik kedvence volt. 

A kiváló szervezésért dicséret illeti a szervező pedagógusokat (Marton Margit, Porkoláb Ildikó, Fodor Ildikó, Bocskai Ágnes, Borbély Tímea), a sáromberki szülőket, valamint a vetélkedőt anyagilag támogató helyi intézményeket, kisvállalkozókat.