Veszélyben a támogatások?

Maros megyében sok gazdának nincs birtoklevele

Azokban a közigazgatási egységekben, ahol nem állítottak ki birtokleveleket a földtulajdonosok nevére az elmúlt évtizedek alatt hozott kormányhatározatok és törvények alapján, a gazdák saját zsebből kell megoldják a területeik felmérését és elosztását. Mivel csekély az országos kataszterezési programban sikeresen részt vevő közigazgatási egység, sokan attól tartanak, hogy jövőtől nem igényelhetnek területalapú támogatást. Nyárádgálfalva polgármesterét, Karácsony Károlyt a község, Nagy Zsigmond alprefektust a megyei helyzetről kérdeztük. 

– Van-e olyan gazda Nyárádgálfalva községben, aki azért nem tudott APIA-s támogatáshoz jutni, mert nem kapta meg a földterületek tulajdonviszonyát igazoló birtoklevelet? Mennyi az összlakosság száma községszinten?

– Annak, aki területalapú támogatást szeretne igényelni, de nincs birtoklevele, a gazdasági nyilvántartó alapján kiállítunk egy igazolást, ez alapján kérvényezheti a támogatást. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a község lakossága 3053, gyakorlatilag azonban 2650 személy él a község hét településén. Községszinten 70 %-ban osztottunk ki birtokleveleket. 

– Hány gazdasági pozíció van községszinten?

– Községszinten 1730 gazdasági pozíció van, az erdőkre minden tulajdonos kapott birtoklevelet. 2016-ig egy birtoklevél tartalmazott mindent, belsőséget és külterületet egyaránt, ami megnehezítette a dolgot. Most már a tulajdonosok külön parcellákra is kaphatnak birtoklevelet, egy személy több birtoklevelet is kaphat, amennyiben topográfushoz fordul, felmérik és a kataszteri nyilvántartásba bejegyzik.

– Ez saját költségen végzett telekelés, ami nem olcsó… Számszerűsítve a települések szerint hány családnak van birtoklevele?

– Községszinten 2549 birtoklevél van kiadva. Azért ekkora ez a szám, mert a parcelláris felmérésekkel egy személynek akár tíz vagy annál több birtoklevele is lehet. Egyébként Nyárádgálfalván 1156, Nyárádszentlászlón 585, Szentháromságon 518, Bedében 96, Nyomáton 85, Nagyadorjánban 63, Kisadorjánban 46 birtoklevél van kiadva.

– Hány gazda igényelt területalapú támogatást?

– A községben 206 kérvényt az APIA-hoz, és 34 pályázatot a Pro Economicához nyújtottak be a gazdák. Kétszáz olyan kisgazda van, aki 50 hektár alatti földterületen gazdálkodik, de van olyan nagygazda is, aki kétszáz hektár fölötti földterületen, és háromszáz körüli fejőstehenet, kb. hatszáz juhot is tart, hetven személyt foglalkoztat. 

– A Nyárád szabályozásával a község lakosainak a földterületeit is megcsonkították. Kaptak-e némi kárpótlást ezért?

– A Nyárád töltése fel van tüntetve az emberek birtoklevelén, a tulajdonukból sokat elvettek, míg a vízügynek semmi papírja nincs. Amikor fel kellett leltározni a község területét, sem a vízügy, sem a CFR, sem a Telekom – amelyek papírok nélkül építenek, foglalnak –, nem reagált a megkeresésünkre. Egyébként tavasszal, nagy záporok esetén több tíz ember kertjét elönti a víz, és a panaszra azzal védekezik a vízügy, hogy mindez tervezési hiba miatt van.

Nehézkes a birtokba helyezés

– Megyei szinten hány birtoklevelet kellene még kiadni a földterület-tulajdonosoknak? Mi az oka az egy helyben topogásnak? – kérdeztük Nagy Zsigmond alprefektust.

– Maros megyében még nagyon sok birtoklevelet kellene kiadni. Eddig több olyan törvény jelent meg, amelyek a folyamat felgyorsítását voltak hivatottak megoldani. Míg régebb az összterületre állítottak ki birtoklevelet, a 2013. évi 165-ös számú törvény a részleges, parciális birtoklevelek kiadását is lehetővé tette. A törvény szerint addig nem adnak ki birtoklevelet, amíg nincs meg a parciális felmérés. Ez egy hosszú és költséges folyamat, mert akár 40-50 tulajdonosnak is lehet területe egyazon parcellában. Ahhoz, hogy valaki saját földterületét felméresse, minden tulajdonos területét fel kell mérni az illető parcellában. Ha a birtokbahelyezési ív és a parcelláris felmérés eljut a kataszteri hivatalhoz, majd a prefektúrára kerül, az eljárás már lerövidül, mert az átfutási idő legtöbb egy hét. A gond azonban a polgármesteri hivataloknál kezdődik, mivel nem tudnak elegendő birtokbahelyezési ívet küldeni a kataszteri hivatalhoz, míg nem készül el a parcelláris felmérés. Ez sajnos ördögi kör…

– Kell-e attól tartsanak a kisgazdák, hogy jövőtől elesnek a területalapú támogatástól, amennyiben nincs birtoklevelük, és anyagi lehetőségeik miatt nem engedhetik meg maguknak a kataszteri felmérés elvégzését?

– Remélhetőleg találnak valami megoldást, ugyanis a törvényhozó is tisztában van a hiányosságokkal. Volt még egy ilyen jellegű kezdeményezés ezelőtt három évvel, amikor kötelezővé tették volna a birtoklevelet, ez azonban elmaradt. Elvégre senkinek sem érdeke, hogy az agrárszektor ne részesüljön az uniós támogatásokban, hiszen nagyon sok gazdálkodót hátrányosan érintene azok megvonása.