Verespatak a kormány döntésére vár

A verespataki Roşia Montana Gold Corporation április folyamán megkapta a területrendezési terv környezetvédelmi engedélyét.

A verespataki Roşia Montana Gold Corporation április folyamán megkapta a területrendezési terv környezetvédelmi engedélyét, s reményeik szerint még ez év második felében a kormány dönt a verespataki arany- és ezüstbányászati projekt környezetvédelmi engedélye ügyében.

Miközben az engedélyeztetési procedúra – a hatástanulmány tárcaközi elemzése – folyik, a közvélemény joggal teszi fel a kérdést: mi történik addig Verespatakon? Milyen sors vár az épített örökségre? Hogyan alakítja át a település életét és környezetét a bányaterv és a bánya megnyitása? – ezekre a kérdésekre adta meg a választ tegnap Szentesy Cecília, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) műszaki igazgatója, aki tegnap Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatót a magyar nyelvű sajtónak.

Restaurálják a történelmi központot

A műszaki igazgató elöljáróban a magyar vonatkozású épített örökség állapotáról számolt be.

– Verespatak történelmi központjában, ahol 35 műemlék és három templom található, egyetlen házat vagy templomot sem érint a bányaterv. A történelmi központot gyűrű veszi körül, amely 135 hektár kiterjedésű védett övezet. Itt a mesterséges tavak, a római kori tárnák, régészeti lelőhelyek, síremlékek, a Hollókő és Lehasadt szikla természeti ritkaság található. A három magyar templom közül az 1866-ban épült katolikus templomot az ősz folyamán újrafedték, a reformátust átvette a katolikus egyház, miután a püspök megtagadta, hogy az RMGC támogatásával restauráljuk. Mit szeretnénk a központtal? Ennek teljes felújítását, melyre egy kolozsvári műépítész csoport háromdimenziós tervet dolgozott ki. A munkálatok befejeztével az épületek, az utcák visszanyerik eredeti arculatukat. Parkot, panziókat, szállodákat létesítünk. A történelmi központban elsőnek sikerült restaurálnunk a 325. számú épületet, az egykori Ajtay-palotát, amiben gyógyszertár működött. Ez az épület jelenleg a Nyugati-Érchegység aranya bányászati kiállításnak ad otthont. Elkezdtük két elhagyatott épület, az 1898-ban épült iskola, valamint a volt polgármesteri hivatal restaurálását. Előbbiben panziót szeretnénk kialakítani. Az épületek felújítása kétmillió euróba kerül. A Verespatak szimbólumaként ismert, jellegzetes homlokzatú központi épület restaurálása is elkezdődött. Pontosabban újjáépítése, hiszen az egész épületből csak a homlokzati fal maradt meg, az is csak úgy, hogy szakembereink gerendákkal dúcolták alá – mondta Szentesy Cecília műszaki igazgató. Jelenleg 500 alkalmazottat foglalkoztat az RMGC, többségüket építkezéseken. A bányaterv beindításával 2300 munkahely létesül majd.

Újabb 44 család kérte az áttelepítést

Ami a bányaterv szociális részét illeti, tudni kell, hogy Verespatakról eddig 125 család költözött át a gyulafehérvári Recea negyedbe, ahol – a megroggyantak helyébe – új építésű családi házakat kaptak. A cég 36 millió dollárt költött az áttelepítésre. Az áttelepített családok munkaképes tagjai munkát találtak, az idősek szociális ellátásban részesülnek. További 44 család kérte az áttelepítést, ami újabb házak építését teszi szükségessé.

A szennyezés okát kell megszüntetni

A verespataki Várhegy és Kirnyik külszíni fejtéseket 2006-ban bezárták. Az állami bányavállalat sem a 140 kilométernyi járatot, sem a 18 meddőhányót nem zárta be, ökológiai helyreállítási munkálatokról szó sem volt. Emiatt naponta 3 millió liter, nehézfémekkel, cinkkel, vassal, arzénnal és kadmiummal tele, szennyező vörös víz hömpölyög az Aranyosba, amit 45 kilométeres szakaszon élettelenné tesz. A katasztrofális szennyezés a 714-es tárnánál látható a legjobban. – A környéken 500 bányát zártak be, de csak 160 kapott finanszírozást a környezet megtisztítására. Az RMGC a verespataki szennyezés okát szeretné megszüntetni, a vörös vizet szeretné felfogni, erre kidolgoztunk egy technológiát, és korszerű berendezést állítunk üzembe – mondta az igazgató.

Nincs esély az UNESCO örökséglistájára kerülni

Újságírói kérdésre válaszolva Szentesy Cecília arról számolt be, hogy Verespataknak nincs esélye az UNESCO örökség-várólistájára kerülni, lévén, hogy Európa-szerte több bányaváros került fel rá, például Selmecbánya, melynek épített öröksége sokkal változatosabb és értékesebb, mint Verespataké. Ezt Dennis Rodwell UNESCO-szakértő is alátámasztotta, aki felmérte a település kulturális örökségét. A közeli Sarmisegetuza a várólistán van, amitől még nem lett turisztikai attrakció. A turizmust is csak komoly infrastruktúrával lehet fejleszteni, ami jelenleg Verespatakon nincs. A turizmus, amit alternatív gazdasági ágazatként ajánlanak a helybelieknek, csak az infrastruktúra kiépítésével és a helyi értékek vonzóvá tételével valósítható meg. Ezt viszont csak a bányatársaság finanszírozza.