Erősebb nemzetközi védelmet kért az ENSZ kisebbségi fórumán Szilágyi Zsolt
2024-12-03 17:00:00
- Mózes Edith
Az ENSZ 17. kisebbségi fórumán felszólalt az Erdélyi Magyar Szövetség külpolitikai kabinetjének vezetője, Szilágyi Zsolt. Az évente megrendezett fórumra több száz kisebbségi vezető érkezett a világ minden részéről – áll az Erdélyi Magyar Szövetség közleményében.
Gyakran tapasztalható a gyűlöletbeszéd a nyilvános térben
November 29-én Szilágyi Zsolt az erdélyi magyarok helyzetéről azt mondta Genfben, hogy mindmáig gyakran tapasztalható a gyűlöletbeszéd a nyilvános térben, a médiában és a sporteseményeken. Az előítéletek és a stigmatizáció ellen pedig a közvélemény-formálóknak és az állami szerveknek igenis fel kellene lépniük.
1989 óta az erdélyi magyarság egyenlő jogokat és esélyeket, oktatási jogokat, kulturális önkormányzást, a kommunista diktatúrában elkobzott javak visszaszolgáltatását, valamint az önrendelkezési jogokból fakadó területi önkormányzást követeli. Mindezt békés, demokratikus módon. A média gyakran ezeket a követeléseket nem megoldási javaslatként, hanem veszélyként mutatja be. Léteznek pozitív modellek: Dél-Tirol, az Åland-szigetek státusa, de még Szlovéniában, Szerbiában is. És ide tartozik a magyarországi nemzetiségi törvény is, amely kulturális autonómiát biztosít a kisebbségeknek.
A román kormány visszautasítja a demokratikus, nyílt párbeszédet
A probléma az, hogy a román kormányzat visszautasítja a demokratikus, nyílt párbeszédet az önkormányzat, az autonómiák lehetséges megvalósítási formáiról.
– Európai szinten szomorú, hogy az Európai Bizottság visszautasította a Minority SafePack polgári kezdeményezést, de a harcunknak nincs vége: következik a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés benyújtása. Több, erősebb és számonkérhető nemzetközi normára és védelemre van szüksége az európai nemzeti közösségeknek, kisebbségeknek – zárta szavait az erdélyi politikus.
A fórumon felszólalt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyarság anyanyelvi oktatása veszélyben van, és semmilyen rendkívüli helyzet nem indokolja egy kisebbségnek a kormányzat általi diszkriminációját. A felvidéki jogász, Kartai Gergely pedig a felvidéki magyarok autonómiakövetelését mutatta be az ENSZ kisebbségi fóruma előtt.
