Vérengzés Párizsban, tizenkét halálos áldozattal
Ismeretlen fegyveresek megtámadták szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben tizenkét ember, köztük két rendőr életét vesztette.
Ismeretlen fegyveresek megtámadták szerdán a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban, a lövöldözésben tizenkét ember, köztük két rendőr életét vesztette. A támadás nyomán a francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében.
Nem a tizenkét halálos áldozatot követelő szerdai merénylet az első támadás a baloldali, erőteljesen vallásellenes Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap ellen, amelynek munkatársait az elmúlt években többször érték halálos fenyegetések, irodája és honlapja ellen több támadást is elkövettek.
A BBC brit közszolgálati televízió honlapján megjegyzi, hogy Stephan Charbonniert avagy Charbot, a lap igazgatóját folyamatosan testőrök védik és többször kapott halálos fenyegetést. A Telegraph című brit napilap úgy tudja, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet 2013-ban vérdíjat tűzött ki Charbra, iszlamista honlapokon pedig nemrégiben lefejezésére buzdítottak.
A szerdánként megjelenő magazin senkit sem kímélő, nonkonformista, a katolicizmust, az iszlámot, a zsidóságot vagy a szélsőbaloldalt egyaránt kifigurázó hangvételét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Twitter-oldalán közzétett legutóbbi bejegyzéseinek egyike a rettegett Abu Bakr al-Baghdadit, az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet célozta meg.
A 45 ezer példányban megjelentetett magazin e heti borítóképén Michel Houellebecq, a botránykönyveiről ismert francia író szerepel, akinek Behódolás (Soumission) című könyve ugyancsak január 7-én jelent meg, s már kiadása előtt óriási vihart kavart Franciaországban. A közeljövőben játszódó történet szerint ugyanis egy radikális muszlim politikus foglalja el a francia államfői pozíciót.
2006-ban számos muzulmánt feldühített a Charlie Hebdo, miután az eredetileg a Jyllands-Posten dán napilap által közölt, Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat a francia lap is lehozta, és hozzátette saját rajzait. Válaszul gyújtóbombát dobtak a magazin párizsi irodájára.
2011 novemberében újabb hasonló támadás érte a lap irodáját, valamint hackerek indítottak akciót a honlapja ellen, feltehetően válaszul arra, hogy a magazin Charia Hebdo néven különkiadást jelentetett meg, s Mohamed prófétát a szám „társfőszerkesztőjeként” jelölte meg.
2012. szeptember 19-én a szatirikus hetilap ismételten Mohamed prófétát ábrázoló rajzokat közölt. Aznap újabb hackertámadás érte a magazin honlapját. A karikatúrák olajat öntöttek a tűzre, mivel nem sokkal korábban Mohamed prófétát és az iszlámot gyalázó amerikai amatőr film jelent meg, amely világszerte feldühítette az iszlám híveit. A karikatúrák miatti tiltakozásoktól tartva 2012. szeptember 21-én, a péntek déli muzulmán ima idején húsz országban ideiglenesen zárva tartottak a francia diplomáciai képviseletek és iskolák.
„Ha figyelembe vesszük a körülményeket, a világhelyzet soha nem kedvez a radikális iszlám és általában a vallásokkal való viccelődéshez. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, akkor soha nem lehet semmiről beszélni, a szatirikus sajtónak pedig vége” – nyilatkozott akkor a Charlie Hebdo igazgatója.
Európai vezetők megdöbbenésüket fejezték ki
Európai vezetők szerdán mély megdöbbenésüknek adtak hangot a Charlie Hebdo hetilap szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadást követően.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brutális és embertelen támadásnak minősítette a történteket.
„Ez tűrhetetlen, barbár cselekedet, amelyet sem emberként, sem európaiként nem hagyhat szó nélkül egyikünk sem” – idézte a brüsszeli testület rövid közleménye a luxemburgi politikust, aki részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak, Franciaországot pedig mind a maga, mind az általa vezetett testület nevében szolidaritásáról biztosította.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tudatta, hogy mélyen megdöbbentette a terrortámadás, egyúttal együttérzéséről biztosította a szerkesztőséget, a rendőröket és szeretteiket.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár teljes szolidaritásáról biztosította Franciaországot, a merényletet pedig a sajtószabadság elleni felháborító támadásnak minősítette.
Az Európai Uniótól teljes mértékben független, 47 tagállamot tömörítő páneurópai integrációs szervezet, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, a luxemburgi Anne Brasseur szintén az interneten tudatta: együttérez az áldozatokkal. „Ez közvetlen támadás a véleménynyilvánítás szabadsága ellen” – tudatta rövid üzenetében az ET parlamenti közgyűlé-sének vezetője.
