Vendégek a Magányosok Klubjában
Ha nem lennének a kedd délutánok, sok magányos ember élete egyhangú, szürke lenne. Rohanó világunk szórja a sok információt, és némelyek az idős ember életébe is besurrannak.
Ha nem lennének a kedd délutánok, sok magányos ember élete egyhangú, szürke lenne. Rohanó világunk szórja a sok információt, és némelyek az idős ember életébe is besurrannak. Ezért jó, ha van egy hely, ahol hozzáértő, kedves emberek magyarázzák, frissítik fel az irodalmi, művészeti és technikai ismereteinket, akik egészségügyi, társadalmi problémákat tárgyalnak meg velünk.
Ilyen vendég volt nálunk Buksa Éva magyar szakos tanárnő, aki tulajdonképpen nem is vendég, mert valamikor klubtársunk volt, így, ismerve a közösség tagjait, olyan témát választott, amely érdeklődést váltott ki, és olyan hangot ütött meg, mely rögtön otthonos hangulatot teremtett.
Nagy költőnkről, József Attiláról tartott nagyon szép előadást. Először is a költő életét ismertette, kezdve születésének évétől, 1905-től, eljutva 1937-ig, tragikus halálának időpontjáig. Híven vázolta a költő nélkülözéseit, testi-lelki kínjait, számkivetettségét és fájó magányát, mely életének minden szakaszában szívfájdítóan jelen volt, ugyanakkor érzékeltette költői géniuszát, mely beragyogta egész életét.
A költő életrajzának színes ismertetése után verseiből olvasott fel. Elhangzottak többek között az Éhség, Mama, Tiszta szívvel, Kései sirató című versei.
Akik ismerték már József Attila költészetét, újra átélték annak mozzanatait, s akik nem találkoztak vele, biztos, hogy a szívükbe zárták.
Köszönjük Buksa Évának a tartalmas, szép előadást.
A másik vendégünk, aki nagyon is ránk szabott problémáról tartott előadást, Iszlai Melinda VI. éves orvostanhallgató volt.
A pánikbetegségről és a szorongásról beszélt. Klubunk vezetője, Kopacz Imola kérte fel erre, melyet fiatal létére nagy sikerrel oldott meg.
Ez a téma nem volt ismeretlen számunkra, hiszen a félelem és a stressz sajnos életünk tartozéka lett. Az idősebb korosztály számára a háborús és a háború utáni korszak jó talajnak bizonyult, hogy az emberek lelkében gyökeret verjen a félelem.
Az előadó nagy empátiával közelítette meg a problémát, és elmagyarázta, hogy a félelem és a pánikbetegség nemcsak az idősebb korosztálynál áll elő, hanem sajnos a fiataloknál is. Kihangsúlyozta, hogy a nőknél gyakrabban fordul elő ez a betegség. Felsorolta a fizikai, lelki tüneteit. Okozhatja sikertelenség, rosszul működő családi kapcsolatok és az örökölt hajlam is. Kezelhető, de a legfontosabb, hogy szembe kell nézni a betegséggel. A gyógyulást elősegítik a családtagok, a felebaráti segítőkészség, a torna, a jóga, a meditáció.
Az előadás után úgy éreztük, hogy ha volt is bennünk valamiféle félelem, a sok biztató szó nyomán tünedezni kezdett.
Köszönjük az ügyes kis medikának és természetesen Kopacz Imolának, aki megszervezi ezeket a hasznos kedd délutánokat.
Radványi Hajnal
