Végveszélyben a munkaorvostan
2015-02-13 14:24:56
- Bodolai Gyöngyi
Ha nem változtatnak az érvényben levő törvényeken, rövidesen csődbe megy, felszámolódik a munkaorvostan, amely a rendszerváltás előtti időkben megbecsült szakterülete volt a romániai orvoslásnak.
Ha nem változtatnak az érvényben levő törvényeken, rövidesen csődbe megy, felszámolódik a munkaorvostan, amely a rendszerváltás előtti időkben megbecsült szakterülete volt a romániai orvoslásnak. A jól működő önálló klinikák néhány ágyas klinikai osztályokká zsugorodtak (összesen hat van az országban), és százmilliós adósságot felhalmozva a csőd szélén állnak. A járóbeteg-ellátásban dolgozó szakemberekre annyi beteg hárul, hogy képtelenek eleget tenni a feladatuknak, s van olyan orvos, aki pénzért adja kölcsön a pecsétjét. Mivel a középkorú szakembergárda legjava sorra külföldre távozott, lassan már nem lesz, aki az egyetemi hallgatókat képezze.
A fenti helyzetkép azon a megbeszélésen hangzott el, amelyet az Erdélyi Munkaorvostani Egyesület vezetősége tartott az országos tanácskozást megelőzően, amelynek célja, hogy a törvényes előírások módosítását kérjék. A munkaorvostan képviselőit foglalkoztató kérdéseket a marosvásárhelyi, kolozsvári és szebeni munkaorvostani klinikák, részlegek vezetői és az erdélyi egyesület elnöke vezették fel. Céljuk az, hogy a sajtó támogatását kérjék, mielőtt az Egészségbiztosítási Pénztárral megkötik az új keretszerződést, ami évről évre rosszabb feltételeket biztosított a munkaorvostan képviselőinek.
Ha arra gondolunk, hogy a marosvásárhelyi egyetemi központban dr. Dienes Sándor egyetemi tanár úttörő munkája nyomán, majd a néhai dr. Szász Loránd előadótanár vezetésével hogyan működött a foglalkozási betegségek klinikája, és erről a területről milyen szakdolgozatok és szakkönyvek születtek, akkor nagyon elkeserítő, hogy ide jutott az ágazat egy olyan korszakban, amikor az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az ember manapság mind több fizikai és vegyi ártalom káros hatásának lehet kitéve. A foglalkozási ártalmak pedig éppen a társadalom gerincét jelentő aktív népességet érintik.
Ennek ellenére, ha beutalják őket a munkaorvostani osztályokra, és kiderül, hogy a betegségüket nem egy foglalkozási ártalom okozta, bár fizetik a biztosítási járulékot, az Egészségbiztosítási Pénztár csak az esetek 25 százalékában téríti meg a szóban forgó klinikáknak a kivizsgálás és a kezelés költségeit. Ez óriási adósságterhet ró az említett egységekre. Ha bizonyított a foglalkozási betegség, a Nyugdíjpénztár egyenlíti ki a költségeket. A munkaorvosok azt szeretnék elérni, hogy a pénztár is száz százalékban térítse meg a biztosítottak kezelési költségeit abban az esetben is, ha nem foglalkozási betegségről van szó.
Mivel jelenleg 10-12.000 páciens jut egy járóbeteg-ellátásban dolgozó munkaorvosra, a 2004. évi 418-as törvény módosítása nyomán szeretnék elérni, hogy egy munkaorvos 2.000–3.000 dolgozó egészségét kelljen kövesse. Azt kérik továbbá, hogy az említett törvény a munkaorvosok jogállását olyan módon szabályozza, hogy ne legyenek kitéve a munkaadó visszaéléseinek. A munkaorvostani vizsgálatok, kezelések díját pedig a tevékenységi területnek megfelelően szabják meg a jelenlegi túlságosan alacsony díjak helyett. Tegyék lehetővé, hogy a munkaorvostani adatokat is be lehessen vezetni a páciens elektronikus kórlapjára, továbbá, hogy a munkaorvos is felírhasson térítésmentes gyógyszereket mind a foglalkozási ártalmak, mind az egyéb betegségek esetében. Kérik továbbá, hogy egészítsék ki a 95-ös törvényt a munkaorvostan szerepére és működésére vonatkozó fejezettel. Mivel a fiatal szakorvosok többsége nincsen felkészítve, hogy felismerje a foglalkozási ártalmakat, az egyetemi tantervben nagyobb helyet kellene szentelni e szakterület oktatásának, és ki kell dolgozni a foglalkozási betegségek kórismézésének és kezelésének útmutatóját – fogalmazták meg a Marosvásárhelyen összegyűlt munkaorvosok.
