2019. szeptember 19., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Bár vannak kockázataik, nagy szükség van a vakcinákra

– ezzel a címmel tartott nemrég igen tartalmas előadást dr. Csepán Emőke gyermekgyógyász a Marosvásárhelyi Máltai Szeretetszolgálat székhelyén. Manapság, amikor egyre nagyobb méreteket ölt az oltásellenesség, illetve a világhálón számos kétes eredetű írás lát napvilágot a védőoltások esetleges kockázataival kapcsolatosan, nem csoda, hogy a szülőkben sok kérdőjel fogalmazódik meg. 

Fotó: Menyhárt Borbála


A vakcinák története kapcsán dr. Csepán Emőke kifejtette, a feketehimlő elleni immunizálással már az i. e. 2. század elején kísérleteztek Indiában, Kínában. Az orvosok enyhe tünetekkel jelentkező betegeket kerestek, hólyagokat szedtek róluk, kiszárították, elmorzsolták, és ezt kellett az immunizálni kívánt személynek felszippantania az orrába. 

A fekete himlő fertőző betegség hasonlít a többi, ma is létező himlőhöz, ellenben súlyosabb lefolyású volt, halálesetekhez is vezetett, illetve, ha a beteg túl is élte, maradandó nyomokat hagyott maga után, nemcsak a bőrön, hanem gyakran idegrendszeri károsodásokra is volt példa. Tulajdonképpen az oltásokkal az 1770-es évek elején kezdtek komolyabban foglalkozni, a „vakcina” (oltóanyag) elnevezés Edward Jenner angol orvostól ered, aki megfigyelte, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapják el az emberi himlőt. Később ki is fejlesztette az első oltást, amit a vacca (tehén) szó nyomán neveztek el vakcinának. 

A védőoltás egy olyan biológiai anyag, amelynek az a szerepe, hogy ha találkozik egyszer a szervezet vele, akkor később majd felismerje a kórokozóból származtatott anyagot, és akkor már ne betegségként kezelje, hanem tudjon védekezni ellene. Leggyakrabban injekció formájában adják az oltásokat, de léteznek szájon át adható vakcinák is. 

Az oltással valójában serkentjük az immunrendszert. Beszélhetünk aktív, illetve passzív immunizációról. Az aktív immunizáció esetében a vakcina élő, gyengített vagy inaktivált, elölt kórokozókat tartalmaz. A szervezet immunrendszere a beadott védőoltásra immunválasszal reagál. Ez részben celluláris (sejtes), részben humorális (ellenanyagtermelés) válasz. 

Passzív immunizáció az, amikor egy bizonyos kórokozó ellen már kész ellenanyagot, azaz specifikus antitesteket juttatunk a szervezetbe. Ilyen védelemben részesülhetnek azok, akiknek a védekezőrendszere nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre (gyengült immunrendszer), vagy nincsenek beoltva, amikor a fertőzést megkapják (pl. veszettség), ugyanakkor, ha várható egy kórokozóval való találkozás, de nincs idő a teljes oltássorozat beadására (pl. külföldi utazás előtti oltások). A passzív immunvédelem néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek.

WHO: Évente 9 millió gyerek hal meg fertőző betegségekben

Az utóbbi húsz évben nagyon sok vakcina jelent meg, amelyeket ma is használunk, jelenleg is benne vannak az oltási sémában. Köztudott, hogy az országok létrehoztak oltási sémákat, amelyeket igyekeznek egységesíteni, bár előfordul, hogy bizonyos esetekben az időpontok különböznek, az alapoltások hozzávetőleg azonosak az egyes európai országokban, de függ az adott ország büdzséjétől, hogy éppen mely vakcinák szerepelnek ebben a sémában – mutatott rá a szakember. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint még mindig kilencmillió tizennégy év alatti gyerek hal meg évente fertőző betegségekben, és legalább az egyharmaduk megmenthető lenne, ha az oltásokat még szélesebb körben alkalmaznák, a többiek csak abban az esetben, ha új oltásokat fejlesztenek ki. A fejlődő országokban a sémához még tesznek hozzá oltásokat, a baj a szegényebb országokban van, ahol nincsenek kampányok, bizonyos vakcinákat nem kapnak meg az ott élő gyerekek – tette hozzá a gyermekgyógyász. 

Illusztráció


Évekig tart egy oltóanyag kifejlesztése

Mint mondta, sokan azt gondolják, hogy egy oltóanyag kifejlesztése egyszerű folyamat. Ez azonban tévhit, hiszen esetenként akár tíz évig is eltarthat, amíg egy oltóanyagot kifejlesztenek, és előfordul, hogy még ezután, az utókövetéskor derül ki, hogy az adott oltóanyag mégsem vált be, módosítani kell rajta. Különböző, igen hosszadalmas fázisai vannak a folyamatnak, például csak miután több tízezer, ezt önkéntesen vállaló személyen le van tesztelve, lehet kérni a gyártásra, forgalmazásra feljogosító jóváhagyásokat. Ezt követően egy újabb nagy populációra van szükség, akik vállalják a tesztelést. Van azonban gyorsított eljárás, amikor a fázisok lerövidülnek, például a régóta várt Aids elleni oltás esetében, ugyanis mindig mérlegelni kell: megvárják-e, hogy további több százezer ember haljon meg az Aids miatt, vagy piacra dobják hamarabb a vakcinát. A mellékhatások kapcsán a gyermekgyógyász kifejtette, bizonyos érintett intézmények honlapján, például a romániai egészségügyi minisztérium, illetve a gyógyszerekért felelős bizottság oldalán a páciensek, valamint az orvosok egyaránt bejelenthetnek bizonyos mellékhatásokat, amelyekről úgy gondolják, hogy az adott gyógyszerrel vagy oltóanyaggal hozhatók összefüggésbe. 

Az orrfolyás nem ellenjavallat 

Előadásában dr. Csepán Emőke részletesen kitért az oltásokkal kapcsolatos ellenjavallatokra, amelyekről számos tévhit kering. Mint mondta, gyakran hallani, hogy nem oltják be a gyereket, mert folyik az orra. 

– Az orrfolyás nem ellenjavallat. Ellenjavallat viszont a lázas betegség, vagy ha a páciens immunológiailag károsodott, esetleg nagyon súlyos betegségen esett át, továbbá súlyos, oltást követő nemkívánatos esemény korábbi előfordulása. Terhesség esetén az első trimeszterben csak a legindokoltabb esetekben adhatók oltások, akkor, ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő reakció vagy egyéb, az oltást követő nemkívánatos esemény. Ugyanakkor ellenjavallat az oltás bármely összetevőjével szembeni súlyos túlérzékenységi reakció. Az adott időszakban fennálló átmeneti kontraindikáció azonban nem azt jelenti, hogy az adott oltást az egyén később, optimálisabb egészségi állapotában nem pótolhatja. 

A mai világban rengetegen küszködnek különféle bőrbetegségekkel, allergiákkal, asztmával, viszont ezek sem számítanak ellenjavallatnak. Ha eddig úgy tartották, hogy tojásallergia esetén ellenjavallt az oltás, ma már ez nem állja a helyét. Nem ellenjavallat a családi anamnézisben előforduló görcskészség sem. Ellenőrzött körülmények között, rohammentes periódusban ezeket a betegeket is lehet oltani. 

A krónikus szív-, tüdő- és vesebetegeket szintén, annál is inkább, hogy éppen ez az a kategória, amelynek szüksége van a védettségre, elsősorban novembertől tavaszig, az influenzajárványok időszakában. 

A kisbabánál elhúzódó újszülöttkori sárgaság sem ellenjavallat, és a koraszülöttek is olthatók/oltandók. Minden eset egyedi, és ezért konzultálni kell neonatológussal/ gyerekorvossal, családorvossal. Kissé el lehet tolni az oltás idejét, de vannak vakcinák, például a hepatitisz elleni, amelyeknél megszabott az emlékeztető oltás beadásának ideje, ellenkező esetben a szervezet „elfelejti”, és ha túl sokat várunk az oltások között, akkor újra kell kezdeni a sémát, ez pedig fölösleges szurkálással és költséggel jár. Ugyanúgy az alultápláltság sem ellenjavallat – magyarázta a szakember. 

Álbotrány a kanyaró körüli oltás kapcsán

Bár vannak kockázataik, nagy szükség van az oltásokra, hiszen a vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte eltűnt vagy igen ritkává vált. Mégis fontos szem előtt tartanunk, hogy gyermekeink immunizálása változatlanul szükséges. A védőoltásoknak köszönhetően az 1970-es évek végétől nincs feketehimlő a világban, és Európa gyermekbénulás-mentes kb. 2000 óta. 

A kanyaró, mumpsz, rózsahimlő ellen védettséget nyújtó MMR (Romániában ROR) kombinált oltás kapcsán dr. Csepán Emőke kifejtette, főként a lányokra nézve kiemelten fontos a rózsahimlő elleni immunizálás (is), hiszen ha áldott állapotban esnek át rajta – főként ha a terhesség első három hónapjában –, akkor nagy valószínűséggel károsodik a magzat. Egy lehetséges szövődmény a süketség, de ennél súlyosabb komplikációk is kialakulhatnak. 

Köztudott, hogy a MMR vakcina, pontosabban a kanyaró ellen védelmet nyújtó komponense kapcsán számos vita alakult ki az évek során, ugyanis egy kutató összefüggést vélt felfedezni a gyulladásos bélbetegség, az autizmus és kimondottan a kanyaró elleni oltás között. – A vita egyrészt az oltás higanytartalmú konzerválóanyaga, másrészt az oltóanyag genetikai és immunológiai problematikája körül forog. Dr. Andrew Wakefield 12 munkatársával együtt 1998-ban bizonyítani próbálta, hogy az autisták bélbetegségét a kanyaró elleni oltásból származó kanyaróvírus genetikai töredékének a bélfal anyagába való beépülése okozza. Állítása szerint az autista gyermek minél több MMR-oltást kapott, annál nagyobb arányban mutatott autisztikus regressziót a fejlődésében, és annál súlyosabb bélrendellenességek alakulnak ki nála. A tanulmányt a Lancet folyóirat hozta le, de más kutatóknak nem sikerült bizonyítani ezeket az állításokat. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben tíz visszavonta azt, amikor kiderült, hogy Wakefield olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a kombinált oltáshoz használt vakcinákat gyártó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak. Illetve utólag az is kiderült, hogy az orvos egy külön kanyaró elleni oltást szeretett volna szabadalmaztatni, mert azt vallotta, hogy az oltásokat külön kell adni, nem pedig egyszerre többet – világított rá a sok szülőben kételyeket ébresztő történet hátterére a szakorvos. Összehasonlító tanulmányok kapcsán arra is fény derült, hogy nem lett kevesebb az autisztikus érintettségű gyermek a higany kivonása után sem.

Benne van a sémában, de büdzsé függvénye

Az öt év alatti gyermekelhalálozások húsz százalékát még mindig a légúti betegségek okozzák, ez azt jelenti, hogy minden ötödik öt évnél fiatalabb gyerek meghalhat légúti fertőzésben, aminek a nagy részét a pneumococcus okozza. A szegény országokban több mint háromezer fölött van a százezer gyerekre eső fertőzések száma, elsősorban az ázsiai, afrikai országokban – ismertette a csöppet sem derűlátó statisztikát a gyermekgyógyász. Mint mondta, sajnos a pneumococcus elleni oltás Romániában „van is, meg nincs is”, azaz szerepel az oltási sémában, viszont csillagocskával, ami azt jelenti, hogy ingyenesen való biztosítása a szaktárca büdzséjétől függ. Ezen vakcina azonban igen fontos, ugyanis a pneumococcus, kezdve attól, hogy középfülgyulladást, tüdőgyulladást okoz, a meningitisz bizonyos formáinak a hátterében is állhat, s azoknak, akiknél gyakran fordul elő például középfülgyulladás, az orvosok külön ajánlani szokták a védőoltást.

Egy másik vakcina, amely Romániában nem szerepel a kötelező oltások sémájában, viszont az orvosok ajánlani szokták, az a rotavírus elleni. 

– A rotavírus viszonylag új keletű, de nagyon sok megbetegedést okoz, főleg a melegebb régiókban, illetve a szegényebb országokban, ahol több mint tízezer eset van évente, főként gyerekeknél jellemző. Tudni kell, hogy a rotavírus-fertőzésnek azért van jelentősége főleg pici korban, mert a vizes hasmenés nagyszámú, így fokozott a kiszáradásra való hajlam, ami ebben a korban végzetes kimenetelű lehet, ha nem kerül időben kezelésre. Amióta elkezdték a rotavírus elleni oltást, csökkent az esetek száma és súlyossága, tehát bizonyította a hatásosságát, ha megfelelő időben adják be. Szájon keresztül adhatók ezek az oltások, az előírások szerint hat hónapos korig be kell oltani a gyereket, viszont találtam szakirodalomban olyan bejegyzést, aminek értelmében két éves korig is adják – tette hozzá dr. Csepán Emőke. 

A doktornő röviden a néhány évvel ezelőtt szintén nagy vitát kiváltó HPV (humán papillómavírus elleni) oltásra is kitért, mint mondta, a humán papillómavírus 16-os és 18-as típusa okozza azon megbetegedéseknek a 75 százalékát, amelyek majd rákhoz (méhnyak-, végbél-, garat-) vezethetnek. A HPV-oltás 2009 óta létezik, és 11-12 éves korban lehet beadni lányoknak, de ajánlott fiúknak is, hiszen ők tünetmentesen másokat fertőzhetnek. Az átoltottságot növelendő és más kategóriáknál (akikre idő nem volt részlesen kitérni) az oltás 27 éves korig is beadható, mindenképpen ajánlatos lenne nemi élet megkezdése előtt.

Hozzátette, sajnos Romániában néhány évvel ezelőtt volt egy igen félresikerült kampány, nem tájékoztatták megfelelőképpen a szülőket, hogy pontosan mivel is jár ez az oltás, ugyanakkor a szakemberek sem voltak megfelelőképpen motiváltak, így hiába állt a rendelkezésre az oltóanyag, nagyon kevés szülő vállalta, hogy beoltassa gyermekét. Az oltóanyag szavatossága lejárt, eldobódott, és a populáció nem szerzett védettséget – mutatott rá a gyermekgyógyász. 

Oltásokról mindig lehet és kell beszélni (itt sem merítettük ki teljesen a témát), és nem szabad meghagyni sem egyik, sem másik oldalról a kételyeket. Az, hogy beoltatom a gyermekemet vagy sem, felelősségteljes döntés, nemcsak magammal és gyerekemmel szemben, hanem azokkal szemben is, akik alapbetegségük folytán esetleg nem is olthatóak, mert ez akár halálos lenne számukra. Nem lehetünk önzők, és mindent meg kell tegyünk, hogy segíthessünk a szegényebb és felvilágosulatlanabb populáción is. Erkölcsi, emberi kötelességünk ez – hangsúlyozta a gyermekgyógyász.