Vásárhelyiek barokk fényben

Négy autóbuszt is meg tudtak volna tölteni azok a marosvásárhelyiek, akik péntek délelőtt a Színház téren az Orbán János művészettörténész vezette tematikus sétára gyülekeztek.

Fotó: Nagy Tibor

Négy autóbuszt is meg tudtak volna tölteni azok a marosvásárhelyiek, akik péntek délelőtt a Színház téren az Orbán János művészettörténész vezette tematikus sétára gyülekeztek. A városnézés legkisebb résztvevője alig lehetett egy hónapos, de minden korosztály szép számban képviseltetett, és a helyi kulturális események törzsközönsége mellett számos új arc is feltűnt. A város barokk építészeti örökségéről szóló bemutató alatt egyesek jegyzeteltek is, közben napernyők nyíltak ki a jó idővel megajándékozott tömegben.

A művészettörténész az 1750-es évek Marosvásárhelyére röpítette hallgatóságát, pontosabban 1754-be, amikor a Királyi Tábla a székely fővárosba költözött, jelentős lendületet adva a város fejlődésének. A továbbiakban az egykori városháza ma már nem létező épületét idézte fel, illetve a főtér keleti oldalán lévő – a Színház térről jól látható – barokk házsorról is szólt, amelyet a huszadik században eléggé „kibelezett,” tönkretett az államhatalom, de jellegzetes tört tetőivel, néhol homlokzati díszeivel még őrzi a letűnt idők szellemét. Orbán János arra is kitért, hogy Marosvásárhelyen hosszú lecsengési ideje van a 18. században megjelenő barokk kornak, amely építészeti stílusában idővel a klasszicizmus elemeivel keveredik.

– A Toldalagi-palotát azért szeretjük, mert ez volt az első barokk polgári épület, illetve azért, mert talán a legigényesebb barokk épület volt – jegyezte meg az idegenvezető az 1700-as évek második felében született palotáról, amelynek homlokzatán a barokk stílus teljes dekoratív eszköztára megtalálható. Mivel a Maros Megyei Múzeum néprajzi részlegének otthont adó épületben felújítási munkálatok zajlanak, a művészettörténész az udvaron ismertette a fontosabb látnivalókat, majd a főhomlokzat mögötti terembe, illetve a hátsó reprezentatív helyiségbe vonult be a tömeg. A séta következő állomása a Keresztelő Szent János-plébánia volt, amely építészeti szempontból a marosvásárhelyi barokk nyitányának számít. Innen az elmúlt századok erdélyi könyvkultúrájának egyik leggazdagabb gyűjtőhelye, az 1802-ben – a magyar nyelvterület egyik első, nyilvános könyvtáraként – megnyílt Teleki Téka felé vették az irányt a városnézők, akik létszámukkal, hozzáállásukkal egyértelművé tették az igényt: minél több hasonló együttléttel kellene az elkövetkezőkben is megörvendeztetni a marosvásárhelyieket. A Borsos Tamás Egyesület szervezte sétasorozat ma délelőtt 10 órakor folytatódik, ekkor Oniga Erika művészettörténész Marosvásárhely szecessziós arcát mutatja meg a virágóra előtt gyülekezőknek. Ugyanebben az időben a kisebb városlakókat és szüleiket családos kincskereső sétára várják a szervezők a Teleki Téka udvarán. A vetélkedőre 10 órakor lehet benevezni, a kincskeresés 11 órakor indul.