Vásárhelyi Cifra Palota a MŰPÁ-ban

Vasárnap a budapesti Művészetek Palotájában több száz gyerek, szülő és nagyszülő ismerkedhetett Marosvásárhellyel, örülhetett a válogatott művészküldöttség egész délelőttöt átfogó sokszínű műsorának.

Sikeres volt a bemutatkozás, ez kétségtelen. Vasárnap a budapesti Művészetek Palotájában több száz gyerek, szülő és nagyszülő ismerkedhetett Marosvásárhellyel, örülhetett a válogatott művészküldöttség egész délelőttöt átfogó sokszínű műsorának, mindenekelőtt annak az alkotó foglalatosságnak, amellyel a vásárhelyi képzőművészek – Bíró Kálmán Enikő, Csíky Szabó Ágnes, Kolumbán Árpád, Mana Bucur és Mariana Şerban – valamint a pedagógusok – Borka Katalin, Gyarmati Zsuzsanna, Kovács Júlia és Szatmári Zuzsa – négy órán keresztül fáradhatatlanul és nagy türelemmel vezették be a legkisebbeket a művészetek és a játékok csodás világába.

A magyar főváros nemzetközi hírű, pompás létesítményének tágas, szép előcsarnoka vasárnaponként válik „Cifra Palotává”, az utóbbi időben havonta egyszer Magyarország megyéi illetve nagy vidéki városai is bemutatkoztak ott, a mostani rendezvény volt az első, hogy határon túli csapatot vontak be az eseménysorozatba. Marosvásárhely tehát úttörő ebben a vonatkozásban, és amint a vendéglátók és a műsor „haszonélvezői” is jelezték, magas szinten sikerült teljesítenie. Ez esetben a „cifra palota” nem csak jelképként érvényesült, az igazi marosvásárhelyi cifra paloták, Bernády György nagyszerű szecessziós épületei is megjelentek a MŰPÁ-ban. Városunk művészeti líceumának diákjai a Bolyai Alkotótábor tehetségtámogató programja keretében Kolumbán Kántor Zita képzőművész tanáruk irányításával megfestették a maguk sajátos városképét, festményeikből pedig húszat az előcsarnokban rögtönzött kiállításon tártak az érdeklődők elé. Talentum, fantázia bőven tükröződött a képekről, Marosvásárhely vonzó arculatát mutatva fel, egyben azt is tanúsítva, mennyire életképes lehet egy jó ötlet, mint ez esetben a Bolyai Alkotótábort működtető Csegzi Magdolnáé, aki az akciót kezdeményező EMT Marosvásárhelyi Fiókszervezetének ügyvezetője is. A programnak egyébként négy helyszíne volt. Az emeleti csarnoktérben zajló festészeti, textilművészeti, ötvösművészeti, kerámiai és grafikai workshop is rendkívüli nyüzsgést eredményezett, de hasonlóan tömeges érdeklődést tapasztalhattunk a játéksarokban, a tágas üvegteremben is. A földszinti csarnok színpadi programja a bábosok, ifjú néptáncosok és népdalénekesek jóvoltából nem csupán kellemesen szórakoztató nonstop előadást nyújtott, de élénk interaktivitást is. Külön kiemelendő a Kozsik színészcsalád bohócjátéka, a Krumpli és Pityóka, de nemcsak ők nem fogytak ki az energiából, a Művészeti Egyetem Máthé Rozália tanárnő vezette bábszínészei – Gál Ágnes, Szabó Dániel, Lukács Emőke, Lukács Szilárd, Knédig Kornélia – és a Maros Együttes fiataljai – Diós Brigitta, Tordai Ildikó, Szász Loránd, Hánesz Edvin – sem.

Amit a budapesti „kiszállást” támogató marosvásárhelyi tanács és polgármesteri hivatal reprezentánsaként Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozott köszöntőjében, azt a Hetedhét ország mostani programja kiválóan illusztrálta: „Nemcsak a nyelv, a népviselet, a művészet, hanem a szecessziós stílusú építkezés és ezen belül a cifra paloták kialakítása is összeköti az anyaország és Erdély számos nagyvárosát… Közös Kárpát-medencénkben ez a magyar kultúra egyik legértékesebb gyöngyszeme.” Ezt a házigazda, Csonka András, a Művészetek Palotájának igazgatóhelyettese is megerősítette, a vendégműsor kínálatát, értékeit méltatva így nyilatkozott: „A nagy tömegből és a hallható visszhangból ítélve, sokakat elbűvölt Marosvásárhely kultúrája, a marosvásárhelyiek nyújtotta színvonalas és változatos program. Örülünk, hogy egy erdélyi város is bemutatkozhatott a MŰPA közönségének.”