A város büszkesége lesz

A szépen felújított marosvásárhelyi várban egyetlen épület, a ferences rendiek által 1490-ben befejezett Vártemplom maradt ki a restaurálási tervből. Ha szemügyre vesszük a templomot, látható, hogy a külső falakon leomlott a vakolat, csupaszok a vörös téglák. A Vártemplom megérett tehát az általános felújításra, ugyanis az 1980-as évek óta, amikor nagyobb léptékű javítást végeztek rajta, nem voltak állagmegőrzési munkálatok. A felújítási tervekről, a munkálatok megkezdéséről Henter György, a Vártemplom lelkésze, a felújítási munkálatok kezdeményezője és koordinátora számolt be lapunknak.

– A Vártemplom teljes felújítására, restaurálására hosszas folyamat eredményeként készültek el a tervek. Megkaptuk az építkezési engedélyt, a bukaresti művelődési minisztérium minden jóváhagyásával rendelkezünk a szakrestaurátorok munkájához. Ez vonatkozik a vitrálablakok, a középkori vakolat és falképek, valamint a kődíszítések, faragott díszítőelemek restaurálására. A felújítási munkálatok terveit Bakó Lóránt és Keresztes Géza végezte el. A  falképeket Kiss Loránd és Pál Péter fogja restaurálni, a kőrestaurátor Nagy Benjámin, az ablakok restaurálásával pedig Makkai András foglalkozik.

– A tervezés hosszas folyamatáról, a finanszírozás kitolódásáról beszélt, miért húzódott el ennyire?

– 2005 óta próbáltunk finanszírozást szerezni a Vártemplom felújításának kivitelezéséhez, mindeddig sikertelenül. De nem adtuk fel, tizenhárom éve folyamatosan pályáztunk Bukarestben és Budapesten. Benyújtottuk a pályázatot, a dokumentációt, de sajnos a támogatást nem hagyták jóvá. Tudomásunkra jutott, hogy az uniós pályázati irodánál műemlékek restaurálásra lehet támogatást kérni. Az uniós pályázatot 2016-ban nyújtottuk be, de ez a pályázat sem volt nyertes. A visszautasítást azzal indokolták, hogy a templomhoz vezető lépcső közterülethez tartozik, és nem volt a telekkönyvünkbe bejegyezve. Ezt azért nem jegyezték be, mert a várudvar épületeinek akkor még nem fejeződött be a felmérése és a telekelése. Ez a tény akadályozta meg, hogy a mi telekkönyvünkbe egy olyan topográfiai számú lépcső kerüljön, aminek utólag megváltozik a száma. Tehát formai hiba miatt az uniós pályázat esett. 

– Most hogyan adódott lehetőség a felújítás finanszírozására?

– Nagyon nagy kedvezmény, hogy a magyar kormány tavaly úgy döntött, hogy az Erdélyi Református Egyházkerületet olyan támogatásban részesíti, amellyel templomokat, parókiákat lehet felújítani. Két nagy tényezőnek köszönhetjük, hogy a Vártemplom javítása sorra kerülhet: először, hogy megvoltak a tervek, és megkaptuk az építkezési engedélyt, másodszor pedig Kató Béla püspök úr stratégiájának, amelyet a magyar kormánnyal folytat arra nézve, hogy erdélyi templomok, iskolák, óvodák újuljanak meg, illetve újak épüljenek. 2017 tavaszán kaptunk egy körlevelet a püspökségtől, amelyben kérték, hogy ha vannak tervek, van felújításról szóló elképzelés, akkor konkrétan fogalmazzuk meg a kérést, és küldjük fel a püspökségre, hogy itt összeállíthassák a javításra szoruló épületek listáját annak érdekében, hogy adott esetben finanszírozzák az épületeknek a felújítását.

– Mekkora támogatást kapnak a magyar kormánytól?

– Hárommillió-ötszázezer lejt. 

– Ez az összeg fedezi a felújítás teljes költségét? 

– Nem. Ez az összeg a munkálatok 75 százalékát fedezi. A fennmaradó költségrészt más pályázatok révén próbáljuk előteremteni. Gondolok itt a városi önkormányzattól, a művelődési minisztériumtól lehívható összegekre, valamint a híveknek és a helyi vállalkozóknak az adományaira. A városi tanácsnak köszönettel tartozunk, mert a város műemlék esetében építkezést nem támogathat ugyan, de leltári tárgyak felújítását, a templom hátas padjainak a szétszerelését, az elszállítását, a felújítását és a kórokozók elleni lekezelését igen. Ezeknek a munkálatoknak a költségvetését Márton Ferenc műbútorasztalos készítette el, ami 230 ezer lejt tesz ki. Ezt jóvá is hagyta a városi tanács. Nagyon szép összeg, köszönettel tartozunk érte. Külön köszönet dr. Magyary Előd városi tanácsosnak a rengeteg segítségért és közbenjárásért.

– Akik istentiszteletre járnak, láthatják, hogy már dolgoznak a templomban, néhol leszedték a vakolatot, felszedték a padozatot.

– A műemlék templomok restaurálása megköveteli a régészeti feltárást. A szentélyben ez be is fejeződött Soós Zoltán múzeumigazgató vezetésével. A szentélyt és a nagy hajót egy préselt lemezből készült fallal választottuk el, hogy a szentélyben folyó, porral járó további munkálatok folytatódhassanak. Így az istentiszteletek zavartalanul zajlanak. Addig, amíg a nagy hajóban elkezdődik a régészeti feltárás, szertartásokra használhatjuk a templomot. 

– Találtak-e valamit a régészek? 

– Nagy élmény volt, hogy szinte mindent megtekinthettem. Az 1500-as évekből egy kripta került elő, ahová egy családot helyeztek örök nyugalomra. A halotti ruhákon megmaradtak az ezüst csatok, továbbá pénzérmék kerültek elő, az 1500-as évek elején vert Jagello-érmét és egy Bethlen Gábor-dénárt leltek. Találtak még egy női pártát, kis csipkedarabokat. Őskori, feltehetően bronzkori tűzhelyre is bukkantak. Ennek folytatása a templom északi falán kívül is megvan, ahol kolostor állt valamikor. Itt valószínűleg fémmegmunkáló műhely lehetett a bronzkorban. 

– A mai templom helyén mikor épülhetett az első épület? 

– Az 1340-es években kezdték építeni a templom szentélyét, de történészek szerint a ferences szerzeteseknek ezelőtt volt már egy kisebb templomuk. A mai szentélybástya helyén állt ez a régi templom. A bástya mai gótikus bejáratának vakolatán ki is rajzolódik a régi diadalív. A mai templomot 1490-ben fejezték be, a külső formáján változás nem történt, azonban a nagy hajó gótikája „széthullott” az 1601–1602. évi Basta-féle dúlás idején. Később, amikor restaurálni lehetett, fakazettákkal látták el a templomot. Az 1830–40-es években barokk stílusban újult meg a nagy hajó. 

– A templom az alaptól a csillagig megújul? 

– Igen. A padlótól a torony tetejéig, a templom tetőzetéig mindent felújítunk. Mindenhez „hozzányúlunk”. A járószinteken kőpadlót helyezünk el, amit Kézdiszentlélekről szállítunk. A gombásodás miatt az a javaslat, hogy a padok alatti fapódiumot is új anyagból kell elkészíteni. Új héjazat kerül a templomra, a falakat megerősítik. A szentélynek próbálják visszaadni a középkori hangulatát. Az ablakokat visszaállítják eredeti méretre. A színes üvegek nem kerülnek vissza, holott Nagy Szabó Ferenc krónikás azt írja, hogy Erdélyben ehhez fogható szép festett ablakok nem voltak. Ezek sajnos elpusztultak a Basta-féle támadásban, és senki nem tud arról, hogy milyen motívumú ablakok voltak. A későbbiekben ólomberakásos ablakok kerültek a templomra, ilyenek kerülnek vissza, amit Lengyelországban fognak gyártani.

– A régészeti feltárást követően mikor kezdődhet a tulajdonképpeni építkezés? Mikorra várható a munkálatok elkezdése és befejezése?

– Néhány nap múlva megkötjük a szerződést a főkivitelezővel, Koré Józseffel, a Building Invest cég vezetőjével. Egy-két heten belül elkezdjük az építkezést, és 2019 őszére, legkésőbb év végéig befejezzük a felújítást – fogalmazott Henter György lelkipásztor, hozzátéve: új köntösében a város ékessége lesz a Vártemplom.