Van jövője a nyárádszeredai kertészvásárnak

A nyárádmenti fokhagymától a mézes Kánaánig

Huszonkettedik alkalommal rendezték meg Nyárádszeredában a hagyományos kertészvásárt és magbörzét. A szervezők biztosak abban, hogy ezt a szakmai rendezvényt a továbbiakban is éltetni kell. 

Múlt szombaton is megtelt a nyárádszeredai művelődési ház és az előtte levő tér, a kereslet és kínálat idén is jókor találkozott: a közeledő tavasz sok kertészt kimozdít a lakásból, mert az aktuális teendőkkel már nem sokat lehet késlekedni.

Nem csoda hát, hogy nagy volt az érdeklődés a hétvégi hagyományos vásáron: a téren színpompás standokon kínálták a kora tavaszi virágokat: a cserepes tulipánt, jácintot és primulát 10 lejért, a cikláment 25, az amarilliszt 50 lejért lehetett elvinni. Aki a virágoskertbe szeretne ültetni, annak a rózsatöveket ajánlották, 8 lejtől kezdődően. Ezúttal is nagyfokú érdeklődést tapasztaltunk a gyümölcsfacsemeték iránt, 15 lejért számos fajtából lehetett válogatni, egy Fehér megyei, csombordi, egy marosvásárhelyi és egy nyárádszeredai termelő kínálta a kiültetésre váró alanyokat, de törpe fajtákat is kínáltak 30 lejért. A magbörzére az épület egyik helyiségében került sor, két szakcég termékeiből lehetett válogatni vetni való zöldség- és virágmagvakat. Volt is sürgés-forgás, sokan vizsgálgatták a szükséges szaporítóanyagot, és vásároltak belőle. 

Nemcsak ezeket találta a látogató a vásárban, hiszen egy helyi cég kertészeti gépeket és tartozékokat állított ki a standjára, a Székely Gazdaszervezetek Szövetsége (SZGE) gazdanaptárral, szaklapokkal és -tanácsokkal várta az érdeklődőket, egy standnál tavalyi kerti zöldségeket is kínáltak a gazdasszonyoknak. A kiskertbe kövirózsák tucatjából is lehetett hazavinni, a kínálatot a kézművesek sora színesítette: találtunk tejkrémet, házicsokit és étkezési magvakat, pálinkát, mézet, mézespogácsát, lekvárokat, kézműves szappanokat és gyertyákat, ékszereket, háztartási textildarabokat (törlők, kötények, de még szoknya is akadt a kínálatban), horgolt és varrott állatfigurákat és díszeket.

A jelszó a minőség 

Kerti magvakkal távozott a vásárból a nyárádszeredai Iszlai Gizella zöldségtermesztő. Szaküzletekből is szokott vásárolni, de az itteni vásárt sem hagyja ki, mert minőségi magvakat talál, és a konkurencia is jót tesz a kínálat-nak – mondta el lapunknak. A Vadadban gazdálkodó Szakács Endre is minden alkalommal ellátogat a vásárba, hiszen ez a rendezvény „összeköti a gazdákat”, akik megélhetésből, hobbiból vagy a szülőföld iránti szeretetből még megművelik a földet, bár a kisgazdák sorsa „bukásra áll”. A kínálat ezen a vásáron minőségi, talán még jobb is, mint a nagy üzletláncoké – véli.

Tizenegyféle gyümölcsfacsemetéivel, továbbá feketeribizli- és rózsatövekkel érkezett székelytompai kertészetéből a Marosvásárhelyen élő Csíki Győző. Kedveli ezt a rendezvényt, egyrészt, mert szezonnyitó vásár, másrészt a környékbeliek is hozzászoktak, bizalommal jönnek ide, ugyanis az eladók minőségi árut hoznak. Már kora délelőtt nagy volt az érdeklődés, talán az elmúlt évekbelinél is nagyobb, ezért van értelme az ilyen vásároknak, s talán gyakrabban is meg lehetne szervezni – kockáztatta meg az ötletet a termelő.

A vásár legifjabb eladója a kézművesek sorában meghúzódó nyárádszeredai Bukur Attila volt. Asztalán gipszből öntött húsvéti nyulak, húsvéti kosarak, valamint viaszból készült húsvéti tojások és gyertyák sorakoztak. Érdeklődésünkre elmondta: tavaly novemberben kezdte el a viasz megmunkálását, ezért még nem ismerik őt a vásárokban, mégis volt érdeklődés a munkái iránt. A karácsonyi vásáron már részt vett, de húsvéti tárgyakat most először készített, és nemcsak formába önti a különböző gyertyákat, hanem már faragásukkal is próbálkozik – mutatta termékeit mosolyogva a 15 éves kézműves.

 Van létjogosultsága 

A tavaszi kertészvásárt bő két évtizeddel ezelőtt indította el a helyi Bocskai István Alapítvány és az akkor Nyárádszeredában működő kertészeti főiskola, azaz a Budapesti Corvinus Egyetem kertészettudományi karának nyárádszeredai levelező tagozata. Az idei vásár a kínálat tekintetében a legbővebbek közé tartozik, szinte rekordnak számít az, hogy 26 standot igényeltek, s már egy hónappal ezelőtt készültek az árusok, kiállítók, akik nemcsak a környékről, hanem a szomszédos megyékből (Fehér, Hargita) is érkeztek termékekkel – tudtuk meg Szakács Etelka szervezőtől, aki azt is értékelte, hogy a vásárlók nem csupán termékeket, hanem hasznos tanácsokat is kaphatnak itt.

A néhány éve társszervező Székely Gazdaszervezetek Egyesületének alelnöke, Szabó Árpád jó lépésnek tartotta, hogy a szervezet felkarolta ezt a rendezvényt. Idéntől a szervezők között van a Visit Maros is, amely mezőgazdasági rendezvények szervezését is vállalja. Amellett, hogy találkoznak itt a régen végzett kertészmérnökök, jó a felhozatal, a gazdák bevásárolhatnak a tavaszi szaporítóanyagokból. Az idei is sikeres rendezvény volt, amit tovább kell folytatni – vonta le a következtetést a szakember.

Néhány gazda hiányolta a kezdeti években a vásár mellett nagy népszerűségnek örvendő szakmai előadásokat. Kérdésünkre az SZGE alelnöke elmondta: elgondolkodnak ezeknek a visszavezetésén, csak meg kell találják ennek a módját, esetleg a vásárt megelőző napon tartanának előadásokat. Viszont az SZGE jelenleg is számos tematikus szakmai előadást tart a térség több településén, továbbá az idén több nagyobb szakmai rendezvényt is kínálnak az érdeklődőknek, például Mezőpanitban a gyömölcsös ízek sokadalmát, mezőgazdasági gépkiállítást Gernyeszegen, állatszemlét Beresztelkén, szilvaízfesztivált Marosjárában, a bazsarózsafesztivált Mezőzáhon, mezőgazdasági napokat Mezőmadarason, szüreti mulatságot Kelementelkén és élelmiszeri termékek gasztrofesztiválját a marosvásárhelyi várban. A helyi gazdaszervezetek mindezen rendezvényeit felkarolja az SZGE. 

Utazás a tejjel-mézzel folyó Kánaánig 

A szakmai nap második felében a művelődési házban könyvbemutatóra is sor került: a magyarországi Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő és egyetemi oktató – aki maga is négy éve hobbiméhész – igen érdekes kötetet hozott magával: A méhészet művészete csupa művelődéstörténeti olvasmány, a méhészet összefonódása a magyar és egyetemes kultúrával és történelemmel. Az ugyancsak magyarországi méhész és szakkönyvfordító Gazsó Imre pedig Ádám testvér Méhészet a buckfasti apátságban című munkáját hozta el magyar nyelven a Nyárádmentére. Az érdekes információkhoz jutó mintegy félszáz érdeklődőt (és az előadókat is) a nyárádszeredai Ifjú Bekecs néptáncegyüttes színes fellépése is megörvendeztette. A rendezvényt az Erdélyi Magyar Méhészegyesület és az SZGE szervezte.