Vályi Gyulára emlékeztek – Kopjafa Marosvásárhely egykori postamesterének

A Vályi Gyula Matematikai Társaság szervezésében

október 20-án, szombaton városunk nagy szülöttére, a világhírű matematikus Vályi Gyulára emlékeztek halálának 105. évfordulóján. Az idei rendezvényt kopjafaállítás tette emlékezetessé, amely Vályi Gyula szüleinek emlékét őrzi, Sebestyén Júlia, a matematikai társaság tiszteletbeli elnöke jóvoltából. Az emlékünnepélyen átadták a Vályi Gyula-díjat, amelyet idén Barta-Zágoni Csongor, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum VI. osztályos tanulója vehetett át kitűnő eredményeiért. 

A Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében Kilyén Ilka színművész méltatta elsőként a nagy matematikust, és azt a kitartó munkát, amelyet a Vályi Gyula Matematikai Társaság felvállalt a matematikus emlékének ápolása és a matematikai tehetségek felkarolása érdekében. 

Nem túlzás nagynak tartani Vályi Gyulát

Bár sokszor halljuk a nevét, mégis keveset tudunk Vályi Gyuláról, aki 1855-ben született Marosvásárhelyen, édesapja Vályi Károly, Marosvásárhely törvényszéki bírája, postamestere és a helyi református egyházközség kurátora volt. Édesanyja, Dósa Ráchel a marosvásárhelyi Református Kollégium jogi professzorának, Dósa Gergelynek volt a lánya. Vályi Gyula 1861 őszétől 1873-ig a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, majd a kolozsvári tudományegyetem matematika és természettudományi karán tanult, ahol leginkább Martin Lajos és Réthy Mór hatott rá. 1877-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett. Ezt követően kétéves ösztöndíjjal a berlini egyetemen tanult. 1880 tavaszán Vályi visszatért Erdélybe, és ugyanebben az évben doktori címet szerzett A másodrendű partialis differentialis egyenletek elméletéhez című dolgozatával. 1881-től a kolozsvári egyetem tanára. 1911-ben szembetegsége miatt nyugállományba vonult. 1913-ban hunyt el. Kutatási területe a parciális differenciálegyenletek, projektív és analitikus mértan, elemi matematika, illetve a számelmélet volt. A Bolyai-hagyaték kutatásában is jelentős érdemeket szerzett, neki köszönhető, hogy Kolozsvár a Bolyai-kultusz fellegvára lett.

Dr. Weszely Tibor Vályi Gyula és Marosvásárhely címmel tartott előadást, majd ehhez kapcsolódóan dr. Oláh-Gál Róbert Kiegészítések Vályi Gyula életművéhez címmel mutatta be újabb kiadványát. Dr. Weszely Tibor, aki kiváló ismerője a matematikus életpályájának és munkásságának, erről 1983-ban könyvet adott ki, ismételten elmondta, hogy tanárként az 1960-as években döbbent rá, hogy a marosvásárhelyiek 90 százalékának fogalmuk sem volt, ki is volt Vályi Gyula. A Vályi Gyula élete és munkássága című könyvében elsőként hívta fel az erdélyi magyar értelmiség figyelmét a marosvásárhelyi születésű, Kolozsváron egyetemi tanárként oktató kiváló tanárra. Előadásában Weszely Tibor dr. Tangl Károlynak a Magyar Tudományos Akadémia nevében a kolozsvári Házsongárdi temetőben mondott búcsúztatójából idézett. Vályi tanári hivatását nem látta betöltve azzal, hogy tanítványait a matematika gondolatvilágába bevezette, a szívükhöz is hozzá akart – és tudott – férkőzni. Óriási tudása páratlan szerénységgel párosult. Nem kereste az olcsó, zajos sikereket, kutatásai és tanításai értékének, eredményeinek teljes tudatában sohasem hivalkodott velük, hanem megelégedett a becsületes munka érzésével.

Oláh-Gál Róbert, aki több cikket közölt lapunkban a matematikusról, most azt hangsúlyozta, hogy nem túlzás nagyra tartani Vályi Gyulát, hiszen azok közé a matematikatanárok közé tartozott, akik csodát műveltek a tanítványaikkal. 

Vályi Károly – törvényszéki bíró és postamester

Erős Csaba, a Román Posta felügyelője a Vályi család szerepéről beszélt a XIX. századi Marosvásárhelyen. A felügyelő előadása azért volt indokolt, mert ebben a városban két nemzedéken át a Vályi család tagjai voltak a postamesterek. Az előadásban részletesen kitért a posta történetére. Ami a marosvásárhelyi postamestereket illeti, itt is ezt a státust csak jól képzett, módos, nyelvi ismeretekkel rendelkező „vállalkozók” nyerhették el, akik az adott település meghatározó egyéniségei voltak. Ilyen postamester volt Vályi Gyula édesapja, Vályi Károly, aki az akkori Marosvásárhely egyik leggazdagabb polgári családjának tagjaként a törvényszéki ítélőmesteri tisztséget is ellátta. A postamesterséget édesanyjától, özvegy Szentistváninétól örökölte. 1780 és 1880 között a házukban, a Fazekasok utcájában, a 864. szám alatt működött a postahivatal – tájékoztatta a hallgatóságot Erős Csaba. 

Az emlékünnepélyen Sebestyén Júlia Vályi Gyula emlékének ápolását vázolta fel vetített képes előadásában, hangsúlyozva, hogy 1994-ben két okból alapították meg a matematikai társaságot: Vályi Gyula emlékének és az ifjú tehetségek ápolására. 2005-ben emléktáblát, 2012-ben emlékoszlopot állítottak a marosvásárhelyi vár Klastrom utcai fala mellett. – Ezt az emlékoszlopot sok helybeli nem szereti, aminek oka, hogy nem rendelkeznek kellő matematikai ismeretekkel – fogalmazott az előadó. 

Dr. Domokos József, a Vályi Gyula Matematikai Társaság elnöke a társaság tevékenységét ismertette, elmondta, hogy a matematikai körre 2017-től nem csak V–VIII. osztályosok, hanem negyedikesek is járnak. A Bolyaiban a köri tevékenységen 22 matematikatanár vesz részt, ennek köszönhetően a gyerekek kiemelkedő sikereket érnek el matematikaversenyeken. 

Vályi Gyula-díj Barta-Zágoni Csongornak

Az ünnepség kiemelkedő mozzanata volt a Vályi Gyula-díj átadása, amelyet minden évben egy, a legjobb matematikai eredményeket és sikereket felmutató Maros megyei tanuló kap. A VI. osztályos Barta-Zágoni Csongor Vályi-körös diák kiemelkedő sikereit Sebestyén Júlia ismertette. Csongor az elmúlt tanévben a Papiu Ilarian, a Simon Petru, a Numerus matematikaversenyen I., az erdélyi magyar matematikaolimpia megyei szakaszán I., a nemzetközi magyar matematikaversenyen I., a matematika tantárgyverseny megyei szakaszán I., az erdélyi magyar matematikaolimpia országos szakaszán III. díjat nyert. A matematika tantárgyverseny országos szakaszáról aranyéremmel tért haza. A Zrínyi Ilona tesztverseny megyei szakaszán I., országos szakaszán II. helyezést ért el. A Grigore Moisil, a Csillagszerző matematikaverseny megyei és országos szakaszán első, a Bolyai János-emlékversenyen szintén I. lett. A kiválóságot jelző számtalan díj hallatán elnémult a hallgatóság. A matekzseni Szilágyi Teréz Emőke tanítványa. 

Az ünnepségen két szavalat hangzott el Kilyén Ilka színművész előadásában: Nagy Attila Da Vinci álma – In memoriam Vályi Gyula és Bencze Mihály Vályi Gyula emlékére című költeménye. 

Az ünneplők megkoszorúzták a Vályi-emlékművet, majd a református temetőben leleplezték a Vályi Gyula szüleinek sírjához állított, Stupár Attila által készített kopjafát. Kecskés Csaba unitárius esperes és Oláh Dénes római katolikus főesperes áldotta meg a síremléket. Énekelt a marosvásárhelyi felsővárosi református kórus, majd himnuszaink hangzottak el.